Cikksorozatunkban azt vesszük sorra, hogy a terhesség alatt milyen változásokkal kell szembenézniük a nőknek, illetve egyáltalán milyen csodálatos módosulások is következnek be odabent, a pocakban. Az
első részben az első három hónapot néztük át kicsit alaposabban, a
második részben a csodálatos negyedik és a hatodik hónap közötti időszak következett, most pedig elérkeztünk a terhesség utolsó időszakához.
A hetedik hónapban a magzat hirtelen és rendkívül gyors gyarapodásnak indul, így a 28. héten átlagosan egy kilogrammot kell nyomnia. Ekkor már képes testhőmérsékletének szabályozására, amit az első zsírpárnácskák megjelenése is mutat. Fejlődésnek indul tüdeje, és néha-néha már kinyílnak a szemhéjak is. A hetedik hónap különösen fontos a fekvés tekintetében, így a legtöbb pici fejvégű fekvést vesz fel, ami azt jelenti, hogy lassacskán készen áll a születésre. Természetesen a magzat később is befordulhat, nem kell megijedni, ha ez a hetedik hónapban még nem következik be. A pocaklakó zsírpárnácskái mellett a kismama is egyre kívánósabb lesz, súlygyarapodása felgyorsul, így ekkor kell nagyon odafigyelni az egészséges táplálkozásra, hogy a pici is mindig és mindenkor a legjobbat kapja.
A hetedik hónapban már többször is érződik majd a méh összehúzódása, amelyek még nem fájdalmasak, és nem is jelentkeznek túl gyakran, de jelzik, hogy valami készülődik odabent. Egyre többször lesz a kismama stresszes, amire vigyázni kell, ha ugyanis túl gyakran jelentkeznek, megnő a koraszülés esélye. A nyolcadik hónapba érve a kismama pocakja egyre nagyobb lesz, egyre nehezebben tud már kényelmesen aludni, amit nehezít, hogy a pici egyre aktívabbá válik odabent. Közben természetesen a magzat szervezete is fejlődik, így főként a tüdő készül fel a születésre, így eléri azt a szintet, amivel már önállóan is képes lehet a légzésre. A magzat ebben az időszakban további zsírpárnákat halmoz fel, és már nem egy kis aprócska lényre, hanem egy igazi újszülöttre kezd hasonlítani.
Vannak olyan lurkók, akik a nyolcadik hónapban szinte alig mozognak. Ez természetes, nem kell megijedni, ennek oka ugyanis, hogy a baba már kezd egyre szűkösebben lenni odabent, így nem tud olyan intenzív mozgást végezni, mint korábban, tehát inkább csak "pihenget" a pociban. Közben a méh egyre közelebb kerül a szegycsont alsó részéhez, és már a szívhez is hozzáérhet, de a tüdőt és a hasi szerveket is nyomás alá helyezi. Emiatt természetes, hogy gyakran van a kismamának nehézlégzése, savas refluxa, ami mellett fáradékonyság, gyakori vizelési inger és természetesen a növekvő súly miatt derékfájás is előfordulhat.
A kilencedik hónapra aztán elérkeztek az utolsó pillanatok, a cél. A baba mérete továbbra is elképesztő iramban növekszik, de mivel a magzat feje egyre inkább a medencébe húzódik, a has pedig lejjebb ereszkedik, ezért a kismama ebből nem sokat érez a gyakorlatban. Pedig a baba egyre nagyobb mennyiségű zsírpárnákat halmoz fel, amivel felveszi igazi kisbabás formáját. Miután túlhaladt a 37. héten, a picit már megszületés esetén sem tekinthetjük koraszülöttnek, a 42. hét után azonban túlhordásról beszélünk. A kismama a kilencedik hónapban egyre többször érzékeli a méh összehúzódását, ami ekkor már fájdalommal is jár. Ha ezek sem pihenés, sem meleg fürdő hatására nem szűnnek meg, akkor érdemes mielőbb felkeresni egy kórházat, hiszen kisbabánk, avagy életünk értelme hamarosan meglátja a napvilágot, méghozzá egy igencsak emlékezetes, a teremtés csodájának tekinthető 9 hónap után.