Elképesztő felfedezéseket tett egy nemzetközi kutatócsoport néhány nappal ezelőtt, lévén Gibraltár egyik barlangjában megtalálták az első olyan barlangrajzokat, amelyeket immáron bizonyítottan a neandervölgyi emberek hagytak maguk után.
Ez az első alkalom, hogy ilyen történik, hiszen efféle barlangi művészetet eleddig úgy tudtuk, hogy csak a modern ember, avagy a homo sapiens alkalmazott, de a most felfedezett rajzok bizonyítottan 39 ezer évesek, és olyan helyen találtak rájuk, ahová a homo sapiens nem juthatott el.
Az Ibériai-félszigeten található Gorham-barlangot a kutatók már évtizedek óta a neandervölgyi emberek egyik lakhelyeként tartják számon, ezáltal a 39 ezer éves barlangrajzokat biztosan ők hagyták maguk mögött, ráadásul a kutatók véleménye szerint nem véletlenül!
A csapások rendezettsége és rendszeressége miatt ugyanis vélhetően vagy dekorációként szolgáltak, vagy állatok feldarabolásakor, esetleg vadászatok során keletkezhettek.
Ez az első alkalom, hogy ilyen történik, hiszen efféle barlangi művészetet eleddig úgy tudtuk, hogy csak a modern ember, avagy a homo sapiens alkalmazott, de a most felfedezett rajzok bizonyítottan 39 ezer évesek, és olyan helyen találtak rájuk, ahová a homo sapiens nem juthatott el.
Az Ibériai-félszigeten található Gorham-barlangot a kutatók már évtizedek óta a neandervölgyi emberek egyik lakhelyeként tartják számon, ezáltal a 39 ezer éves barlangrajzokat biztosan ők hagyták maguk mögött, ráadásul a kutatók véleménye szerint nem véletlenül!
A csapások rendezettsége és rendszeressége miatt ugyanis vélhetően vagy dekorációként szolgáltak, vagy állatok feldarabolásakor, esetleg vadászatok során keletkezhettek.
A felfedezés a tudomány szerint alapjaitól formálhatja át mindazt, amit eddig elődeinkről gondoltunk és tudtunk, így paradigmaváltás következhet be az ősemberkutatásban.
Egy 200 éves óvszer is látható a holland nemzeti múzeum legújabb kiállításán