Kevés olyan hely van a világon, ahol azért várják a tengeri vihart, hogy utána aranyat gyűjtsenek a parton. Pedig a Balti-tenger partján ez sokszor megesik. Igaz, nem valódi nemesfémről van szó, hanem azzal hasonló értékű borostyánról. El is árulunk róla néhány titkot!
Tudtad? A borostyán nem ásvány, hanem több tízmillió évvel ezelőtt élt fák megkövesedett gyantája. A balti borostyán - amelyet a világ legjobb minőségű borostyánjai között tartanak számon - körülbelül 40-50 millió évvel ezelőtt keletkezett! Az akkori őserdők tűlevelű fái sérüléseiknél nagy mennyiségű gyantát választottak ki, amely megkeményedett, majd a földtani folyamatok során a talajba került. Az évmilliók alatt a gyanta kémiai átalakuláson ment keresztül, és létrejött az a borostyán, amelyet ma ismerünk. A hajdan volt erdőket aztán ellepték a tengerek...
Az évmilliók során a földtani folyamatok következtében ezek a borostyánrétegek részben a Balti-tenger medencéjének üledékei közé kerültek. A tengerfenéken ma is jelentős mennyiségű borostyánt tartalmazó homok és agyag található.
A borostyán fővárosa: Gdańsk
Gdańsk (Lengyelország) évszázadok óta a világ egyik legismertebb borostyánközpontja. A várost gyakran "a borostyán fővárosának" nevezik. A borostyán különleges tulajdonsága, hogy gyakran ősi növényeket, rovarokat vagy apró állatokat zár magába. Ezeket a zárványokat a tudomány számára is rendkívül értékesnek tekintik, mert bepillantást engednek a több tízmillió évvel ezelőtti élővilágba. A gdański hagyomány szerint a tenger néha különösen gazdag borostyántermést ad azoknak, akik vihar után elsőként érnek a partra. A helyiek évszázadok óta figyelik a szelet és az áramlatokat, mert tudják, hogy bizonyos időjárási helyzetek után a part szinte "arannyal" telik meg. A városban gyakran emlegetik, hogy a Balti-tenger nemcsak halat, hanem "aranyat" is ad a lakóinak - csak éppen ezt az aranyat nem bányásszák, hanem összegyűjtik.
Miért volt értékes már az ókorban?
A borostyán szépsége, ritkasága és titokzatossága már az őskor embereit is lenyűgözte. Könnyen faragható, fényesre polírozható, meleg tapintású anyag, amely a napfényhez hasonló színekben ragyog. Az ókori görögök "elektronnak" nevezték, mert dörzsölés hatására elektromosan feltöltődik és magához vonzza a könnyű tárgyakat.
Innen ered az "elektromosság" szó is. A borostyán a Földközi-tenger térségében nem fordult elő természetes módon, ezért az északi területekről kellett beszerezni. Ritkasága miatt a rómaiak arannyal vetekedő értéket tulajdonítottak neki. Az idősebb Plinius feljegyezte, hogy egy nagyobb borostyándarab ára akár egy egészséges rabszolga értékével is felért.
A Borostyánút - Európa egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala
A borostyán iránti kereslet hozta létre az úgynevezett Borostyánutat, amely valójában több kereskedelmi útvonal hálózata volt. Honnan indult? A legfontosabb lelőhelyek a Balti-tenger partvidékén, a mai: Lengyelország, Litvánia, Kalinyingrádi terület és Lettország környékén voltak. A kereskedők a borostyánt dél felé szállították, itt értékesítették, így jutott el Rómába vagy Görögországba. A folyóvölgyek - különösen a Visztula és a Duna - természetes közlekedési folyosókat jelentettek. Ezeken keresztül viszonylag biztonságosan lehetett nagy távolságokra szállítani az értékes árut. Mit kértek érte cserébe? Bort, olívaolajat, ékszereket, fegyvereket.
A középkorban a borostyán értéke tovább nőtt. A keresztény Európában különösen kedveltté vált vallási tárgyak készítésére. Készültek belőle: rózsafüzérek, feszületek, ereklyetartók, oltárdíszek, gyertyatartók, díszdobozok. A fényesre csiszolt, nagy méretű borostyán rendkívül ritka volt, ezért státuszszimbólumnak számított. A nemesi udvarokban ugyanúgy becsülték, mint az elefántcsontot vagy az aranyat. A Német Lovagrend idején a Balti-tenger térségében a borostyán kereskedelme szigorúan ellenőrzött monopólium volt. A partokon talált darabokat sok helyen kötelező volt beszolgáltatni.
A borostyán színei
A legtöbben a mézsárga borostyánt ismerik, valójában azonban több mint kétszáz árnyalat létezik. A sárga és mézszínű a leggyakoribb típus. Színe a gyantában lévő mikroszkopikus légbuborékok és szerves anyagok mennyiségétől függ. A fehér vagy "tejborostyán" ritkább változat. Ez nagy mennyiségű apró légzárványt tartalmaz. Sokan kedvelik a vörös borostyánt, amit gyakran "cseresznyeborostyánnak" is neveznek. Többnyire természetes vagy hőkezelés során kialakult oxidáció következtében nyeri mély vörös árnyalatát.
A természetes zöld borostyán nagyon ritka. Színét több tényező okozhatja: szerves zárványok, ásványi anyagok, speciális fénytörési hatások. A kék borostyán rendkívül ritka, a balti borostyán esetében szinte ismeretlen. Leginkább a Karib-térségből származó borostyánok között fordul elő.
Hogyan dolgozták fel?
A nyers borostyánt először méret és minőség szerint válogatták. Ezután fűrészelték, faragták, csiszolták, polírozták. A mesterek gyakran melegítéssel is kezelték. Az enyhe hőhatás mélyebb színt és nagyobb áttetszőséget eredményezett. A kisebb darabokat összesajtolva úgynevezett préselt borostyánt is készítettek.
Az értéket több tényező határozza meg: a méret, a tisztasága, a ritkaság, a színe, és a zárványok jelenléte. Papp Noémi: A gyepfehérítők titka című regényében a lübecki kereskedő épp ilyen zárványos borostyánt küld ajándékba a szerelmének. Az egyik borostyánban növények láthatóak, a másikban egy szúnyog.
Borostyános látnivalók Gdańskban
Ha különösen szép gyűjteményt szeretnél látni, akkor keresd fel a Borostyánmúzeumot Gdańskban. A világ egyik legjelentősebb borostyángyűjteményét itt mutatják be! De nem csak itt van borostyán! A Bazylika Mariacka a világ egyik legnagyobb téglatemploma. A templomhoz és kincstárához több borostyánból készült liturgikus tárgy kapcsolódik, amelyek jól mutatják a középkori és kora újkori mesterek tudását. Gdańsk egyik legkülönlegesebb látnivalója a Szent Brigitta-bazilika (Bazylika św. Brygidy) monumentális borostyánoltára. A templom a Szolidaritás mozgalom egyik fontos helyszíne volt az 1980-as években, de ma leginkább a hatalmas borostyánoltáráról ismert.
Az oltár építése a 2000-es évek elején kezdődött, és a világ legnagyobb borostyánból készült egyházi alkotásai közé tartozik. Egyes források szerint mérete már a legendás Borostyánszobát is meghaladja. Az oltár központi alakja Mária, akinek palástját különleges fehér borostyán díszíti. Az alkotásban aranyat, ezüstöt és több tonnányi balti borostyánt használtak fel. Az oltár a lengyel függetlenség és a II. János Pál pápa előtti tisztelgés jelképe is. A történelmi belváros egyik legszebb utcája, a Mariacka utca lett a borostyán utca, hiszen itt található a legtöbb borostyán árus. A Fővárosi Városházán (Ratusz Głównego Miasta) több reprezentatív teremben találhatók borostyánnal díszített tárgyak. A városi hagyomány szerint a polgármesteri reprezentációban és ünnepi ajándékok között is gyakran szerepelt a borostyán, mint a város legfontosabb jelképe.
