Egyiptomba Agatha Christiet kell vinni
"A Halál a Nílusont azután írtam, hogy egy telet Egyiptomban töltöttem" - írta Agatha Christie a regénye előszavában. Azóta a krimiből több filmváltozat is készült, mert a történet varázsa nem csak abban rejlik, hogy ki kell bogozni egy furcsa gyilkosságot, hanem a tájban is, ahol játszódik. Egyiptom januárban-februárban igazi nyárőrző hatással bír, nem csoda, hogy a ködös Angliából, sokan, köztük a híres detektívregényeket író Agatha is ide utazott. A nyári elviselhetetlen melegéhez képest kellemes a klíma, a számos ókori látnivaló vonzza a turistákat.
S vajon milyen kapcsolatban áll a regény a valósággal? Döbbenetes, de 50-100 év múlva is minden olyan, mint akkor. Fekete konflisok, sovány gebék hurcolják az ide látogatókat az emlékművekhez, itt mintha megállt volna az idő. Mindenhol árusok, akik bár Poirotnak sétapálcát kínáltak, ma talán inkább jó egyiptomi pamutból készült pólót traktálnak az érdeklődőkre. S változott-e a Nílus? Krokodil már régen nincs benne, de azért Kom-Ombo falain a rajzok mai napig őrzik a csodálatot és a félelmet: az emberi testen hatalmas krokodil fejek ülnek.
Amszterdamban mindenhol a tulipánt keressük?
"Mindig is az volt a jelszavam, hogy aki a maga kertjét ápolja, az nem látja, milyen gyomok nőnek a szomszédainál. Vagy ha látja is, nem törődik velük."
Hollandia olyannyira összeforrt a tulipánokkal, hogy ha Amszterdamra vagyunk kíváncsiak, tulipános könyvet keressünk. A magyar szerző, Mörk Leonóra egyik utóbbi könyve épp itt játszódik, és stílusosan A törött tulipánok címet viseli. Bár a regény nem krimi, nyomozásban lehet részünk! 1651-ben a köztársaság virágkorát éli, a város hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása.
Eljutunk-e életünkben a Lappföldre?
"A csend néha hatásosabb nyomatékot jelent, mint a szavak. A csend néha nagyobb károkat okoz, mint az ordítás."
Akadnak történetek, amelyek különleges helyszínre csábítják az olvasójukat. Lehet, hogy korábban nem is vágytak ide, de egy regény annyira megdelejezi őket, hogy a hely felkerül a bakancslistájukra. Petra Rautiainen: Hamuba rajzolt föld című regénye páratlan. Bár Skandinávia leginkább a krimikkel hódít, a kortárs irodalomról elég keveset tudunk. Az első kötetes szerző Finnországnak, és annak is az északi részének - a Lappföldnek olyan érzékeny történelmi időszakát meséli el, ami sokáig tabu volt. A történet egyik síkja 1944 - egy fogolytábor, amit a németek tartanak fenn, a másik síkja 1947-50 - amikor a háború után egy újságírónő nyomozni kezd, mi történhetett a férjével néhány évvel ezelőtt, amikor idekerült.