Te is arról álmodozol, hogy az idén nyáron kedvedre felfedezed Amszterdamot? Ha igen, akkor nem is találhatsz jobb útikalauzt Mörk Leonóra történelmi regényénél, amelynek a címe Cukrászbolt a narancsfához, és amely a holland nagyváros aranykorába repít el.
Mesekönyv-illusztrációra emlékeztető, oromzatos tetejű házak, sötétzöld vizű csatornák, keskeny hidak, világhírű múzeumok, mindenfelé bárkák, virágok, biciklik és édességek ? ilyennek képzeljük el Hollandia legnépesebb városát, és ha megérkezünk, láthatjuk, hogy ilyen a valóságban is. A mostani nyár különösen jó apropót kínál arra, hogy az Amstel partjára látogass, mert a város az idén ünnepli fennállásának 750. évfordulóját, és ez alkalomból a szokottnál is több rendezvénnyel várja a látogatókat.
Egy oklevél is kellett hozzá
Az eredetileg Amstelredamme, vagyis "gát az Amstel folyón" névre hallgató város hivatalos születési dátuma 1275. október 27., mert V. Floris, Holland tartomány grófja ezen a napon bocsátotta ki azt az oklevelet, amely különleges kiváltságokat adott az itteni kereskedőknek. Ha azonban figyelmesen jársz-kelsz a csatornaparti utcákon, és alaposan szemügyre veszed magas házait, többük homlokzatán is felfedezhetsz egy ábrázolást, amelyen két férfi és egy kutya utazik egy régi hajón.
Az Amszterdam hivatalos pecsétjén is látható kép egy 11. századi legendát ábrázol. A történet szerint Utrecht püspökét frízföldi látogatása során egy kormány nélküli hajón vetették a tengerre a helyiek, és a megmenekülését annak köszönhette, hogy felugrott a fedélzetre egy fríz fiatalember a kutyájával. Miután a hajó végül szerencsésen partra vetődött, a püspök megcsókolta a földet, és azt jövendölte, hogy azon a helyen egy hatalmas város épül majd, amely "egykor Európa koronáját fogja hordani". És így is lett.
Mit nevezünk holland aranykornak?
Amszterdam jellegzetes városképe a 17. században alakult ki, ekkor épült a három híres, körgyűrűt formázó csatorna, a Herengracht, a Keizersgracht és a Prinsengracht, rajtuk a sok híd, és kétoldalt a partjukon a máig megcsodált, elegáns lakóházak. Ez az a korszak, amit a holland aranykornak neveznek, és amelyet a korabeli holland festők, köztük Rembrandt és Vermeer képeiről ismerhetünk.
A Kelet-indiai Társaság hajói bejárják a világtengereket, és hatalmas mennyiségben szállítják haza a távoli földrészek kincseit: fahéjat, szerecsendiót, szegfűszeget és egyéb egzotikus fűszereket az indonéz szigetekről, porcelánt és selymet Kínából és Japánból, cukrot és dohányt a dél-amerikai gyarmatokról. A holland tartományok és polgáraik gazdagodnak, és ebből a pénzből ugyanúgy szívesen költenek festményekre, mint édességekre.
Ebbe a korszakba visz vissza Mörk Leonóra regénye, A cukrászbolt a narancsfához, amelynek két főszereplője, Maaike, a cukrászlány, és Hendrik, a hajóorvos a Dam téren, az új városháza előtt pillantják meg egymást először. Ez a tér ma is a város központja, te is keresztülsétálhatsz rajta, és ugyanúgy gyönyörködhetsz az Amszterdam dicsőségét hirdető épületben (amely ma királyi palotaként működik), mint ők ketten tették.
Szintén megnézheted a Nes utcát, ahol a regényben Maaike és a nagynénje vezetnek süteményesboltot, de Hollandia-szerte számos helyen megkóstolhatod a narancsfás cukrászda egyik legnépszerűbb termékét, a szirupos ostyát. A belvárosban járva felfedezheted a 16. században épült árvaházat is, ahonnan Maaikéék egyik szolgálólánya került ki.
A regényben Hendrik a Herengrachton lakik a nagybátyjától örökölt házban - ha kíváncsi vagy rá, milyen bútorok és berendezési tárgyak vették körül, milyen szobákból állt egy ilyen lakóház, hogyan alakították ki a kertjét, akkor felkeresheted valamelyik, múzeumként működő csatornaparti házat. A csatornagyűrűk történetét mutatja be például a Herengrachton a Grachtenmuseum, illetve egy gazdag amszterdami polgár pompás városi villájának épült a Huis Bartolotti.
A regényben egy mérgezéses esetet is fel kell deríteni, nyomozómunkájuk során Maaike és Hendrik többször is bárkára szállnak. Ez olyan attrakció, amelyet semmiképpen ne hagyj ki! Többféle társaság kínál rövidebb-hosszabb, különféle útvonalakat bejáró hajótúrákat, hiszen a város mindenképpen a vízről mutatja a legszebb arcát. Ha azt szeretnéd megtudni, hogyan zajlott az élet egy olyan 17. századi hajón, amelyen Hendrik is eljutott az indonéz szigetvilágba, illetve Dél-Amerikába, akkor válts jegyet a Tengerészeti Múzeumba. A régi holland tengerjáró hajók mintájára megépített, Amsterdam nevű hajó fedélzetén még egy hajóorvos kabinjába is bepillanthatsz.
Fotó: Egész Anikó, Mörk Leonóra
