Sok-sok gyermek esetében megfigyelhető - pláne a mai felgyorsult és stresszes világban, ahol már az óvodában is elképesztő nyomást tesznek a vállaikra -, hogy hajlamosabbak a szorongásra és az idegeskedésre, mint mások. Rengeteg szülő elhatározza, hogy ezt megpróbálja egyszerűen kinevelni az apróságokból, de a valóságban erre soha nem kerülhet sor, az ok pedig drámaian egyszerű: ez bizony személyiségi kérdés, azaz ha valaki így született, akkor ilyen lesz a későbbiekben is. A szülő feladata azonban, hogy a nehezebb helyzetekben meg tudja nyugtatni gyermekét. Lássunk erre pár szuper praktikát:
Ha a gyermek azt látja rajtunk, hogy mi is kétségbe vagyunk esve valami miatt, akkor azzal csak rontunk a helyzeten, de ha határozottságot sugárzunk, azzal erőt is adunk neki, amivel biztonságban érzi majd magát. Vegyünk egy példát! Ha orvoshoz kell menni, és tudjuk, hogy nagy a baj - mert például felrepedt a bőre vagy eltörött a karja -, akkor nem szabad nekünk is vele sírnunk, erőt és határozottságot kell mutatnunk, még ha belül majd belehalunk a látványba, illetve az álarcba.
Mindig beszéljetek róla!
A kommunikáció minden helyzetben rendkívül fontos, így természetesen stresszhelyzetekben is, ha gyermekünk úgy érzi, hogy bajban van, illetve nem érzi magát biztonságban. A démonokkal igenis fontos farkasszemet nézni, meg kell nevezni őket, beszélni kell róluk, de ha úgy egyszerűbb, akkor rajzoljatok, gyurmázzatok, vagy alkossatok másképpen, a lényeg, hogy a probléma legyen megszemélyesítve, legyen szóba hozva, mert ha elnyomjuk mélyre, akkor még nagyobb gondjaink is lehetnek belőle.
Legyen valami bevált stresszoldó módszer!
Ha az aggodalom és a stressz kezd eluralkodni a gyermekünkön, akkor rendkívül fontos, hogy szülőkét közbelépjünk egy olyan bevett gyakorlattal, ami valódi segítséget jelenthet a számára. Legyen az egy egyszerű légzőgyakorlat, egy erőt adó versike, egy kabalafigura megszorongatása, vagy bármi más, ami segítséget nyújt ilyenkor a gyermekünk számára, a lényeg, hogy gyakorlattá tegyük, hiszen alkalmazásával később is sok erőt meríthet majd ebből az apróságból.
Amíg a gyermek kicsi, és sokat van otthon a közelünkben, kitűnően alkalmazhatunk zeneterápiás módszereket arra, hogy ilyen helyzetekben oldjuk a feszültséget. Egy-egy lazább dallam, néhány erőt adó sor, vagy megjegyezhető melódia ugyanis kifejezetten sokat segíthet abban, hogy elmúljon a probléma. Ezt a dalt ráadásul később bármikor visszaidézheti majd a gyermek, akár felnőttkorában is, ezáltal az egész életét meghatározhatjuk vele, ha a stresszkezelésről van szó.
Egy kis tánc is segíthet!
Bár elég nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet mindig és mindenkor alkalmazni, azonban a tánc szintén egy kitűnő stresszoldó tevékenység. Néhány pörgés-forgás és mozdulat, pár egyszerű lépés nagyon egyszerűen kizökkentheti a gyermeket a problémás környezetből és az adott problémakörből, szóval alkalmazzuk bátran.
