Tudtad, hogy a szomszédban épült meg Európa legtekintélyesebb barokk temploma? Bár nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek, az ünnepre itt is mindegyik meg fog kondulni. Mutatjuk, mit érdemes megnézni Károly fogadalmi templomán, mely számos építészeti megoldás rejt, titkos szimbólumokat.
Amikor 1712-ben pestis járvány tört ki Bécsben, az uralkodó: III. Károly (vagy VI. Károly, ha a császári címét nézzük) megfogadta: ha túléli, hálája jeléül templomot építtet. Tett egyebet is, a betegség idején nem menekült el a városból, mint elődei. Inkább olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek ötödére csökkentették a halálos áldozatok számát: fertőtlenítettek, temetkeztek, karantént állítottak fel. A király példája a városi polgárokat is maradásra bírta, így a fertőző fekete halál nem indult neki Európának. A menekülő emberek nem hordták szét a betegséget. Az uralkodó pedig tartotta a szavát, egy évvel később pályázatot írt ki az építkezésre hálája jeléül, hiszen megmenekült.
Miért a városfalakon túlra?
Ekkor már áll Bécsben a Hofburg, a császári palota, a városfalakon belül viszont nincs akkora terület, ahová a tekintélyesnek szánt templom igazán elférhetne. Károly nagyravágyó. Riválisa, XIV. Lajos francia király építkezéseiről hallva minden eddiginél nagyobb templomot szeretne. A kiírt pályázatot Johann Bernhard Fischer von Erlach nyeri el, szakmai tanácsadója egy olasz építész, Martinelli. A király a városfalakon kívül jelöli ki az építmény helyét.
Az építkezés évtizedekig tart
Az idősebb Fischer von Erlach (halála utána ugyanis a fia folytatja a munkálatokat) a történelmi építészet megteremtőjeként a legkülönfélébb elemeket egyesítette. A művészettörténészek néha rosszmájúan megjegyzik: innen is, onnan is lopott egy kicsit. Mi volt a forrása az eklektikussághoz? A középső homlokzat, amely a tornácra vezet, egy görög templomi karzatnak felel meg. A szomszédos két oszlop, amelyet Lorenzo Mattielli készített: a római Traianus-oszlopot idézi, jelenetei Szent Károly életet mesélik el. Az oszlopok mellett két toronypavilon nyúlik ki, amelyek a római barokk hatását mutatják (Bernini és Borromini utánzatok). És ez csak három elem kívülről, a bejárat felől.
A templom oszlopai mindenképp. Mindazonáltal az oszlopok motívuma önmagában is számos olyan elemmel rendelkezik, ami a templomot megbízó császárra utaló szimbólum. Miért? A művészetben az oszlopok mindig a helytállást szimbolizálják, az építményen pedig III. Károly személyes mottóját, Constantia et fortitudo ('állhatatosság és erő') jelentik. A templom két oszlopa felidézi a Salamon temploma előtti két oszlopot is. Károly tehát Salamon utódjaként tekint magára, a béke királyaként. Ugyanakkor bárkinek eszébe juthatnak Herkules oszlopai is.
Az ókorban a gibraltári szorosnál felépített oszlopok a világ végét jelentették. Károly pedig ezzel elődjére mutat vissza, V. Károlyra, akinek a birodalmában sosem ment le a Nap. Habsburg uralkodóként Károly globális uralmat álmodik magának, és az építészetben is kompenzálja a spanyol trón elvesztését. A terve sikerült, a Karlskirche az utódok számára is különleges épület, barokk példaként pedig reprezentatív helye az imának.
Fotó: Austria Advertising / Christian Kremser
