A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfőn tartott keresztény ünnep. Ezen a napon a Szentlélek kiáradását ünneplik meg. A Szentlélek eljöveteléről, majd Péter apostol nevezetes pünkösdi beszédéről szóló leírás Az apostolok cselekedeteiben így kezdődik: "Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak".
Melyik lehet ez a hely?
Az ugyanazon a helyen az Utolsó Vacsora színhelyét értik, az emeleti termet. Az Újszövetség nem nevezi meg pontosan, hol is lehetett ez. Később, már a Kr. u. IV. században Szent Kyrillos nevezi meg, hogy a Sion hegyén álló felső templomot tisztelik a hívek a Szentlélek eljövetelének helyének. A Szentföldre érkező zarándokok is ezt említik, hogy a pünkösdi liturgiákat itt tartják.
A termet, a templomokat az évszázadok alatt többször is megrongálták, lerombolták, hogy aztán újjáépítsék. Bárki is építkezett itt, a teremnek helyet adott. Végül Szicíliai Margit olyan bőkezű ajánlatot tett az akkor itt élő muszlimoknak, hogy eladták neki a helyet, amit ő a ferences szerzeteseknek adományozott. Ekkor építették meg azt a termet, ami ma is látható. A hat méter magas belmagasságú hatalmas szoba gótikus stílusban épült, a Szentlélek eljövetelének emlékhelyére a délkeleti sarkában lévő lépcsőn keresztül juthatunk. 1551-ben az új oszmán uralkodók elkobozták a ferencesektől. Ennek oka, hogy az Utolsó vacsora terme alatt található Dávid Király sírja. A próféta emlékére ezért a templomot mecsetté alakították, ez az Utolsó Vacsora termét is érintette. Az ablakokat arab módon díszítették, a terembe muszlim imafülkét véstek.
A magyar kultúrában a pünkösd ünnepléséhez több szokás is kötődik. Ilyen a pünkösdi király választása, amikor ügyességi versenyeken kiválasztották a legtalpraesettebb férfit a közösségből. Jutalma akár egész évre szólhatott: ingyen ihatott a kocsmában, minden lakodalomba hivatalos volt, és sokkal nagyobb sikerrel tudott udvarolni a lányoknak, mint bárki más a közösségben.
Fotó kredit: Kazi Antal
