Mikor engedjük el először bulizni gyermekünket?

Persze azért ez nem jelenti azt, hogy nincsenek bizonyos alapszabályok. Ma ugyanis már nem olyan világot élünk - hozzátennénk gyorsan: sajnos -, hogy az ember bátran elengedné a gyermekét focizni a barátaival, mert vagy az emberek lettek sokkal veszélyesebbek, vagy kevésbé törődnek egymással, de régebben jobban figyeltek a fiatalabbakra, mint mostanság. Ennek az oka, hogy 20-30 éve a tanítótól kezdve, a boltoson át a pincérig bezárólag mindenki nevelte a gyerekeket, ha megérdemelték nyaklevest kaptak, ha jól viselkedtek, akkor dicséretet, és ez így volt rendben.

Ma viszont ilyen már nincs, így gyermekünk magára és ismerőseire van utalva, ha elküldjük bulizni. Amit feltétlenül tartsunk be ezen a téren, hogy soha ne alázzuk meg gyermekünket azzal, hogy ha a többieket elengedték, akkor mi vaskalaposkodni kezdünk. Persze egyeztessünk a többi szülővel, állítsunk fel közös szabályokat, de ha lányunk vagy fiúnk 12 évesen azt mondja, hogy szeretne péntek este maximum 11-ig elmenni egy olyan helyre, ahol többnyire csak korabeliek vannak, akkor ne álljunk az útjába.

Bár régen a 14-16 év volt a vízválasztó ezen a téren, ma viszont már 12-13 évre csökkent az a határ, ahol a szülő először találkozik azzal a kéréssel, hogy gyermeke el akar menni bulizni valahová. Ez a kérdés megkerülhetetlen, és vigyázzunk, hogy miként reagálunk rá, hiszen a tinédzser kor küszöbén egy határozott tiltás vagy egy komoly összeveszés akár tragédiához is vezethet. Emlékszünk gyermekünk dackorszakára? A sok-sok hisztire? Nagyjából úgy érdemes kezelni őt ebben az esetben - még ha nehéz is -, vagyis piaci kofa módjára alkudozunk vele. Például elmehet, de maximum 10 óráig, vagy ott fogunk várni rá egy közeli szórakozóhelyen, vagy félóránként bejelentkezik telefonon és így tovább. Ezek általában mindkét részről elfogadhatók!

Nem is annyira a kor a lényeg azonban a bulizás kapcsán, sokkal inkább a megfelelő felvilágosítás és érettség! Fontos ugyanis, hogy minden esetben elbeszélgessünk gyermekünkkel, hogy objektíven, példákkal alátámasztva felvilágosítsuk a rá leselkedő veszélyekről, a drogokról, az erőszakról, az alkoholról, valamint azokról az emberekről, akikkel értékrendünk szerint nem szeretnénk, ha lurkónk találkozna. Mondjuk el nekik, hogy ránk mindig számíthatnak, hogy mennyire fogunk aggódni értük, és hogy ha azt látjuk, hogy megbízhatunk bennük, hogy az első alkalmakkor a megbeszéltek szerint viselkedtek, akkor a jövőben többször is elengedjük majd őket.