Az utóbbi években egyre gyakrabban lehet hallani arról Magyarországon is, hogy a Halloween így, a Halloween úgy, a Halloween jó és ünnepelni kell. Főként a média és az amerikai filmek hatására az európai ember számára is szimpatikussá vált ez az ünnep, így ma már teljesen normálisnak véljük, ha a bevásárlóközpontokban, az utcákon vagy az otthonokban október végére megjelennek a töklámpások, a boszorkányjelmezek és a különféle halloweeni dekorációk. A mi kérdésünk csak ez: európai emberként mennyi értelme van megünnepelni egy olyan hagyományt, amiről pár évvel ezelőtt még szinte semmit sem tudtunk?
Az egyik cinkos ezen a téren a globalizáció és a túlzott Amerika-imádat, hiszen az USA elhitette velünk, hogy az amerikai álom nem csak megvalósítható, hanem létezik is - amíg egyszer ki nem pukkad majd, mint egy lufi. Mivel az amerikai filmek kíméletlenül betörtek az európai piacra, és az emberek akarva-akaratlanul is találkoztak a Halloween szokásaival, ezért ugyanúgy a részükké vált, mint a karácsony, még ha nem is ünnepelték korábban. Sőt mi több, az amerikai rajzfilmeknek köszönhetően a gyerekek már egészen apró korukban megismerkedhetnek a Halloweennal, és mivel a legtöbb meséből csak az jön le, hogy sokáig fent lehet maradni, jelmezbe lehet bújni és rengeteg cukrot lehet enni, ezért nyilvánvaló, hogy egy befolyásolható gyermekben ez szimpatikus szokásként csapódik le.
Ezek a gyerekek pedig időközben felnőttek, bővítették alapismereteiket, és mivel október végén felénk nem szokás a bulizás, ezért szinte adódott a lehetőség a szórakozóhelyek számára annak érdekében, hogy egy kis extra pénzhez juthassanak hozzá egy-egy extra rendezvénnyel, stílusosan például egy Halloween partival. Habár a gyerekek még nem kezdtek cukrot koldulni az éjszakában, ha viszont így folytatódik tovább az amerikai szokás térhódítása, csakhamar erre is sor kerülhet majd.
Mi közünk van hozzá?
Ha nem érted, hogy miért is vagyunk fennakadva azon, hogy Magyarországon miért van szükség Halloweenre, akkor bizonyára nem tudod, hogy az ég adta világon semmi közünk sincs ehhez a hagyományhoz. Kis túlzással olyan, mintha Amerikában tűzijátékkal ünnepelnék augusztus 20-át. A Halloween ugyanis egy kelta eredetű ünnepségből fakad, amelyet leginkább az angolszász országokban ismernek és tartanak, de Európa egyetlen államában sem volt jellemző a boszorkányok, szellemek és kísértetek ünneplése, amely leginkább a kelta Samhain ünnepség, a római Pomona és a kereszténységből ismert Halottak napja összemosódásából született. A Halloween hagyománya tehát olyan messze áll a magyar kultúrától, amennyire csak lehetséges.
Van magyar megfelelője?
Természetesen nincs, amit nagyszerűen alátámaszt már az is, hogy még a Halloween szónak sem találtunk megfelelő magyar fordítást. Bár sokan keverik a Mindenszentekkel, ez messze nem helytálló kijelentés, hiszen a Mindenszentek a mi kultúránkban is megtalálható, amelyen a Halottak napjához hasonlóan - a kettő nem keverendő össze - az elhunytakra emlékezünk. Bár számtalan néphagyomány és szokás köthető hozzá, egyik sem kapcsolható a Halloween-hoz, sőt mi több, az elhunytjainkra való emlékezés során egészen abszurd cukrokat gyűjtve mulatozni, éppen ezért sincs különösebb létjogosultsága annak, hogy hazánkban átvegyük ezt az amerikai szokást, amely a hedonizmus miatt nem kizárt, hogy el is nyomná idővel az imént említett Mindenszentek meghitt és családformáló erejét.
