A gyereksírás és maga a téma valahogy napjainkban folyton előtérbe kerül: az utasokat zavarja a repülőgépen, csendes wellnessre van igény a hotelekben. Éppen ezek miatt a tudósok régóta foglalkoznak vele, hogy mit fejez ki a gyerekek sírása, és hogyan hat a környezetükre. A sírás ugyanis olyan zaj, ami senkit sem hagy közömbösen, legyen az a szülő vagy éppen egy idegen ember. Ez az egyik legzavaróbb hang a világon, de mégis mi áll mögött? Erre kapunk választ legújabb cikkünkben.
Néhány évvel ezelőtt a gyereksírással kapcsolatos kutatásokat egy a New York Times-ban megjelent cikk is összegezte, amiből az is kiderült, hogy az agy nagyon gyorsan, gyakorlatilag azonnal reagál a sírásra. Vagyis az egyik legérzékenyebb reakciót az emberből egy másik ember sírása váltja ki, és ha egy gyerek pityeredik el vagy kezd bömbölni ez a fiziológiai reakció akkor is beindul, ha nem állunk szoros érzelmi kapcsolatban vagy nem vagyunk rokonok.
Ma már tudjuk, és ezt a vizsgálatok is megerősítették, miszerint a baba- és kisgyereksírás számos élettani reakciót vált ki a felnőttekből: megnövekszik a pulzusszám, megváltozik a vérnyomás, egyszerűen nem tudunk közömbösek maradni. Az agy készenléti állapota, az, hogy figyelni kell, reakciót igényel, azt a jelenség idézi elő, hogy a felnőttek nem tudnak kikapcsolni, pihenni, és ez a stressz, idegesség, a düh forrásává válik.
Az újszülött kapcsolatteremtési lehetőségei
Sok szülő kívánja azt, bár soha ne sírna a kisbabája, pedig be kell látni, hogy az újszülöttek egyetlen kapcsolatteremtési eszköze a sírás. A leggyakrabban egy pici baba azért sír, mert a szükségletei vannak: éhes, szomjas, fáj a hasa, melege van, fázik, megijedt, fél, fáradt vagy unatkozik. Egy gyakorlott anyuka már jól megkülönbözteti, hogy melyik sírás mit jelezhet. Ugyanakkor a napi rutin is segít abban, hogy rájöjjünk, mivel tudunk segíteni: pelust kell cserélni, újra éhes lehet, becsöngettek hozzánk és ettől megijedt.
A legmegnyugtatóbb reakció, bármi legyen is a probléma, ha érzi a jelenlétünket, ha felvesszük és vigasztalni kezdjük. Mosolyogjunk rá, ringassuk, vegyük sorba a lehetőségeket, mi baja lehet, és nézzük meg a sírás mellett, még milyen jeleket látunk: ha a baba izzad, kivörösödött, melege van; ha felhúzza a lábait, hasogatóan, kitartóan sír: görcsölhet a hasa. Négy hetes kora után a testi kapcsolaton túl a baba azt is várja, hogy "történjen valami", az unatkozás is oka lehet a sírásnak, és ennek az ellentéte is, ha túl sok inger éri, ha idegen helyen van, a zaklatottság is okozhatja a sírást. Mondjuk ha visszük magunkkal egy plázába vásárolni, hiába fekszik a babakocsiban, a villódzó fények, a zajok egyszerűen kikészíthetik a csecsemőt.
A babák ahogy nőnek, úgy sírnak kevesebbet. Már a hathetes kor változást hoz sírás tekintetében is, ugyanakkor a babák személyisége különböző. A nyugtalanabb baba sírósabb, a jó kedélyű kevésbé. A sírás azonban megtépázza a felnőttek idegrendszerét, épp azért, mert érzékenyen vagyunk vele összehangolva, és ösztönösen is arra készteti még az idegeneket is, hogy figyeljenek, éberek legyenek.
Míg egyes kultúrákban a baba szinten az anyjával együtt létezik, soha le nem teszik őket, addig más társadalmakban, így nálunk is, inkább a korai leválás, leválasztás vált divatossá. Mindenki saját maga érzi, mi felel meg a habitusának, de az tény, hogy egy gyereket nem lehet túlszeretni, ha sokat van a kezünkben, foglalkozunk vele az nem a kényeztetés előszobája, ugyanakkor a megfelelő érzelmi stabilitás sok sírástól megmenthet minket.
Másokkal kevesebbet sír?
Előfordulhat, hogy egy anyuka úgy érzi, vele sokkal többet sír a kicsi, mint másokkal. Ez egyáltalán nem azért van, mert ő csinál rosszul valamit. A gyerekeknek az anyukájuk a legfontosabbak, de ha ő kimerül, feszült, netán szomorú vagy beteg - akkor a hangulatát átveszik, és visszasugározzák. Próbáljuk az alap problémát megoldani, de addig is vonjunk be nagyszülőt, barátnőt hogy megnyugtassa a csöppséget.
Őszintén kell beszélni arról, hogy eljöhet az a pillanat, amikor a környezetünk sem tolerálja tovább a sírást, vagy mi magunk borulunk ki tőle. Akármilyen fáradtak és feszültek vagyunk, a legnagyobb segítség a helyzetre nézve, ha lehiggadunk. Ha egyedül vagyunk, alkalmazhatjuk a légzéstechnikát, a lelassuló légzés minket is megnyugtat, ezt a nyugalmat pedig a baba is átveszi. Ha van segítségre lehetőségünk, otthon tartózkodik az apuka, kérjük meg, hogy vegye át tőlünk a gyereket, vigye el sétálni, foglalkozzon vele. Mi addig próbáljunk pihenni. Ha utazás alatt történik mindez, vegyük sorra, mi lehet a baj. Az éhség, szomjúság, hideg, meleg, zaj - mind olyasmi, amit egy felnőtt már eltűr, de egy gyerek erre még nem képes, ezt vegyük figyelembe szülőként és utastársként is. Minél támogatóbb a gyerek közege, annál hamarabb marad abba a sírás.
