A klímadepresszió fogalma, bár már egyáltalán nem számít új koncepciónak a pszichológiában, mégis a sorozatos környezeti átalakulásoknak köszönhetően egyre inkább terjed ez a fajta pszichés betegség is. A klímaváltozással kapcsolatos ismereteinket ajánlott szélesebb körben is kiterjeszteni, ugyanis a hírmédia folytonos, válogatás nélküli információi nem mindenkinél jutnak át egy szűrői rendszeren, amik erősítik egyes hamis képek és információk megerősödését is. A sokszor ellentmondásos rémhírként tálalt információdömpingek nem minden esetben kapnak tudományos alátámasztást, ráadásul vannak olyan források is, amelyek majdhogynem népriogatási szándékkal kívánnak élni.
Az amerikai Pew elemzőcég például, néhány hónappal ezelőtt hozott le egy olyan cikket, ahol a Z generáció depresszióra való hajlamát vizsgálta és a kutatásból egyértelműen kikerekedett az az eredmény, hogy a mai fiatal generáció folytonos szorongást él át a klímaváltozás és a bizonytalan jövőkép miatt egyaránt. Ebben az esetben nemcsak a globális átalakulások járulnak hozzá ehhez az állapothoz, hanem a lokális jövőképtől való félelem és a bizonyos életterületeken megjelenő versengési ritmusok arányának a megnövekedése is.
A klímaszorongás fogalma a pszichológia területén is viszonylag új terület, így nagyon nehéz olyan napi rutint felépíteni, ami ezt a lelki nyomást csökkenteni tudná, de az orvosok is minden esetben azt javasolják, hogy a stresszkezelést egyéb egészségügyi panaszok elkerülése végett állandóan gyakorlatként kell bevezetni az életünkbe. Első körben, ha magunkon is észleljük ezt a fajta szorongást, igyekezzünk a témában jártas szakértő segítségét kérni és mindemellett felismerni azt, hogy a mi magunk által képviselt apró lépések is összeadódnak és számítanak a nagy számok törvénye alapján. Mindezek mellett természetesen, vannak olyan konkrét cselekvések is, amelyeket meg tudunk lépni anélkül, hogy másra lennénk szorulva, ezek következnek most!
Bea Johnson a zero waste életmód egyik úttörője, aki 2008 óta igyekszik a tudatos fogyasztásra felhívni az emberek figyelmét. Az ő módszerei közé tartozik az az 5 piramis rendszerű alapvelv is, ami szerint utasítsd vissza, csökkentsd, használd újra, szelektálj és komposztálj! Mindezek kiegészítéseként a már meglévő dolgainkat igyekezzünk megjavítani és a vásárlást a legvégsőbb esetre tegyük. Ezekkel a törekvésekkel hosszútávon sok plusz energiát megspórolhatunk és mindemellett a pénztárcánk is hálás lesz.
2. Csökkentsd az étkezéseid mennyiségét és milyenségét, le a hússal!
Az Amazónia őserdeinek a nagy része is például, a szarvasmarha tenyésztés céljából tűnnek el folyamatosan, így ez a mezőgazdasági iparág is mozdulni tud majd, ha a fogyasztók húsigényei is drasztikusan esni kezdenek. Mindemellett, ha lehetőségünk van rá válasszunk a helyi termelők portékái közül és támogassuk a hazai piacok kínálatát.
A depresszió és a szorongás egyik gyógymódja a pozitív és építő közeg, így mindenképpen ajánlott olyan közösségeket és baráti társaságokat keresni, akik hasonló problémával küzdenek és a közös cél is egyezik. A hasonló gondolkodású emberekkel nem kell folytonosan az értetlen szempárokra fókuszálni, ráadásul a rendszeres társaság terelni is tudja a negatív gondolatokat.
A klímaváltozás okozta lelki problémák még igen gyerekcipőben járnak, de mint minden esetben fontos a korai felismerés és a jobb közérzet, világlátás és természetesen a klímaváltozás ellen való globális fellépés, amely az egyén elindulásával is megkezdődhet.
Nagyon durva.
