Az elmúlt időszak nem csak az emberek életére és egészségére volt hatással, hanem a gyermekekére is. A járvány helyzett miatt kialakult bezártság nagyon súlyos problémákat okozott a gyermekek körében is, hiszen nekik sem volt egyszerű otthon tanulni és nem találkozni a barátaikkal. Az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet legfrissebb közös kutatásából kiderül, hogy minden eddiginél több szorongást, pániktünetet, illetve depressziót okozott a COVID-19 járvány.
A legfrissebb kutatásban gyermekpszichológusokat, pszichiátereket és pedagógusokat kérdeztek a COVID-19 járvány, valamint az ehhez kapcsolódó lezárások mentális egészségre gyakorolt hatásairól. A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy a
bezártság és a járvány komoly negatív hatással volt a fiatalok mentális egészségére. A szociális elszigeteltség miatt szorongás, depresszió és pániktünetek jelentkeztek a gyerekeknél, melyek hosszú távon komoly problémákat okozhatnak.
Emellett a
kényszeresség és az evészavar több formája is jelentkezett, volt olyan eset, amikor a gyerek 20-30 kilót hízott a bezártság alatt, míg más esetben anorexia alakult ki. A diákoknál komoly gondot okozott az időbeosztás felborulása is, így sok esetben a túlzott játék miatt alvásproblémák alakultak ki. Egy északkelet-magyarországi klinikai pszichológus elmondta:
Rengeteg kényszeres, pánikzavaros gyerek és kamasz jelent meg, de olyan mennyiségben, hogy én az egész tizen év alatt nem találkoztam ennyi problémás gyerekkel.
A hátrányos helyzetű családok gyermekeit jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet is, míg a rendezettebb körülmények között fejlődő gyerekek esetében könnyebben túl léptek a nehézségeken. Azoknál a családoknál, ahol előfordul a családon belüli erőszak, ott a gyermekek helyzete még rosszabb lett a járványhelyzetet követően és ez a jövőben nagyon lassan fog javulni.
Mit lehet tenni a kialakult problémákért?
A szakemberek azt javasolják, hogy a jövőben több közösségépítő programra, önismereti csoportra lenne szükség, valamint a tananyag általános revíziójára, ahol a mentális egészség is nagyobb szerepet kap az iskolai keretek között. A mentális egészség egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a jövőben nem csak a gyermekek életében, de a felnőttekében is. A szülőknek többet kell foglalkozni a gyermekek mentális egészségével, többet kell velük beszélni, foglalkozni.
Tízből kilenc pedagógus számolt be arról, hogy
nem kapott a gyerekek mentális egészségére irányuló korszerű képzést a főiskolán vagy egyetemen, és az idő és pénzhiány is akadályozza ezirányú fejlődésüket. A pszichológusok szerint lényeges lenne, hogy a szülők és pedagógusok dolgozzanak saját lelki egészségükön, mert ez hat leginkább a gyerekek pszichológiai jóllétére.
Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője elmondta:
A kutatás tanulságai megerősítenek minket abban, hogy továbbra is segítsük a pedagógusok mentálhigiénés képzését. A "COVID-19: Visszatérés az iskolába" című kiadványunk gyakorlati tippekkel segíti a tanárok és az iskolai vezetők munkáját, hogy időben felismerjék azokat a jeleket, amelyek gyermekbántalmazásra vagy mentális problémákra utalnak. Folytatni szeretnénk a szupervíziós programunkat, és fontosnak tartjuk azt is, hogy a szülők -különösen az alacsony jövedelműek - terápiás támogatásban részesüljenek.
Az UNICEF Magyarország folyamatosan készít tájékoztatókat, valamint tanácsokat ad a mentális egészség témában, amit bátran alkalmazhatnak saját gyermekeink esetén és természetesen saját magunkon is.