A pszichológia sokszor vezet be új fogalmakat, amikor olyan jelenségeket kell bemutatni, ami addig kevésbé volt közismert, mert nem gondoltuk, hogy fontos lenne vagy egyszerűen kimaradt a fókuszból Az üveggyerekekkel is ez történt, rájuk valahogy senki sem figyelt eléggé. Szerencsére ma már ez sem igaz! Hogy jobban megértsük ezeket a gyerekeket, eláruljuk, hogy kikről is van szó.
Már ismerünk néhány érdekes fogalmat: indigó gyerekek, szivárvány gyerekek... - indigógyerekeknek nevezik azokat a gyerekeket, akiknek különleges pszichikai és spirituális képességeket tulajdonítanak. Először Nancy Ann Tappe írt róluk 1982-ben megjelent könyvében. Nancy auralátó, aki az 1970-es évek óta megfigyelt kék, illetve indigó színű aurát. Az újabb generációt kristálygyerekeknek és a legújabbat szivárványgyerekeknek nevezik. Utóbbiak azok, akik érzékenyebbek és intelligensebbek a társaiknál, sokan közülük spirituális képességekkel is rendelkeznek, egyenesen úgy tartják, hogy a szellemi világ küldöttjei, ugyanakkor esetenként nehezen kezelhetőek. De vajon kik azok az "üveggyerekek"?
Láthatatlanok, de szenvednek
A "glasschild" kifejezést, aminek nagyon magyar megfelelője még nincs is, az angolszász szakirodalom olyan gyerekekre használja, akik fogyatékkal élő, vagy balesetben megsérült, különleges figyelmet és családi segítséget igénylő testvér mellett nőnek fel. A kifejezés nagyon szemléletes, mert arra utal, hogy ezek a gyerekek a családban gyakran érzik magukat láthatatlannak, észrevétlennek, kevésbé fontosnak, hiszen a szülők idejét, energiáját és sokszor az anyagi javak nagy részét is elviszi a sérült gyermek ellátása.
Új szabályok, hol a helyem?
Ha egy családba új gyermek érkezik, már az is megváltoztatja a család dinamikáját, közösségi szerveződését. Ha ez a gyermek sérült, akkor különösen átírja az addig szabályokat, a fontossági sorrendet. Ez az egész családnak nagy próbatétel, és nem csak a szűk családi körben, de a tágabb környezetben is változásokat fog előidézni.
Gyakori az is, hogy negatívan változtat, a család magára marad a teherrel, a környezete elfordul tőle. A szülők ilyenkor akármennyire is fontos a báty vagy akár a többi testvér, akaratlanul is a legtöbb energiájukat arra fogják fordítani, akinek erre a legnagyobb szüksége van. Mit érez ilyenkor egy egészséges testvér? Minden érzelemnek van oka: az irigységnek, fájdalomnak - tehát a szégyellt érzelmeknek is, hogy utálja a testvérét és a pokolba kívánja.
Szerencsére a pszichológusok mára felismerték ezt a jelenséget, és ma már egyre többet tudnak tenni az "üveggyerekekért", oldani a szorongásukat, támogatni az érzéseiket. Ehhez azonban fontos felismerni ezeket a fiatalokat és még időben segítséget nyújtani nekik.
