Ha nem lettél vizes, nem is jártál itt! - Ismerd meg Hellbrunnt

A salzburgi Markus Sittikus hercegérsek korábban soha, sehol nem látott szórakozó- és pihenőhely megépítésére kérte fel Santino Solari építőmestert. Bízott benne, hiszen a salzburgi dóm átépítését is az olasz mesterre bízta. Az 1600-as években járunk, és már akkor igénye volt az embereknek arra, hogy nevessenek, élvezzék a nyár legszebb hónapjait, és olyan helyen tartózkodjanak, ahol a növények bujasága a szépség egyik forrása. A nyári kastélyokhoz tartozó víziparkok az itáliai arisztokrácia körében nagyon közkedveltek voltak, aki csak tehette, elkápráztatta a vendégeit.

Az osztrák táj mesés, hegyek ölelése minden oldalról, a város pedig lóháton könnyen elhagyható - akár fél óra alatt a nyári rezidenciában lehetett a tulajdonosa. Így született meg a Hellbrunni kastély, alig három év alatt, 1615-re. A gyors és eredményes építkezés egyébként meglepően működőképes, ugyancsak Hellbrunnban áll a Waldems Kastély, amelyet a köznyelv "Monatsschlößchen" néven is emleget, mert rendkívül rövid idő, alig néhány hónap leforgása alatt épült 1615-ben az érsek megrendelésére.

Sok víz, sok móka

A hellbrunni hegy és az innen származó patakok, a kristálytiszta víz adta a lehetőséget, hogy az itáliai minta itt is megvalósuljon, hogy a nyári forróságban hűsölni lehessen. A korszak számos mérnököt alkotásra ösztönöz, a tudósok különböző technikai eszközöket terveznek, ezek közül számos találmány a kastély kertjében talál otthonra. Szerkezetek a falba, földbe rejtve, melyek a gyanútlan szemlélődőt lefröcskölik, vízsugárral locsolják meg, vagy egész zuhatagként terítik be!

Hogy a cikk olvasása utána is legyen számotokra meglepetés, ezek közül csak néhányat, és azokat is sejtelmes módon fogunk bemutatni, hogy a meglepetés rátok is hasson. Egy tanácsunkat fogadjátok meg: menjetek lenge ruhában, kényelmes cipőben, szandálban, amit nem sajnáltok, ha vizes lesz! A csoda egyébként a fél napos szórakozáson túl, hogy minden, amit itt láthattok, több mint négyszáz éves, és még mindig működik! A mechanikus színháztól (ez egy kicsit később készült) a vízköpő szarvasokon át egészen a vízsugáron táncoló koronáig - a hidraulikus automaták hihetetlenül ötletesek és varázslatos látványt nyújtanak.

Hol ülhetett Sittikus?

A parkban számos mediterrán növény között az első látványosság egy márványkő asztal, benne mélyedés. Ide jéghideg vizet hoztak, ebbe állították a boros serlegeket. Az asztal körül székek, az esti beszélgetések, vacsorák legkedveltebb helyszíne ez! És az első vizes csapdáé... Egy valaki marad szárazon, aki kitalálja, melyik volt a házigazda helye az asztalnál, ő ugyanis csak nevetett a többieken, amikor váratlan irányokból megkapták a vízzuhatagot!

A séta a hatalmas kertben folytatódik. Rejtett, sejtelmes barlangok várják, hogy betérjetek. A Neptun-barlangban, a rombarlangban, a kagylóbarlangban, a tükörbarlangban és a madarak éneke barlangban, a manierista dizájn remekei és sejtelmes világítás valamint jó sok víz fogadja a látogatókat. A madarak éneke: kakukk, különböző énekes madarak hangja is a korabeli mérnökök csodálatos munkája, a fal másik oldalán található a szerkezet, ami hűen utánozza a madarakat, miközben előbukkannak a falból, majd eltűnnek. Aki mindig felülről várja a vizet, most legyen szemfülesebb: jöhet az alulról, oldalról is.

Öt kis barlang a sétányon

Számos szökőkút, vízicsapda vár még rátok! Miközben sétáltok, vegyétek észre azonban az öt kis barlangot is, amelyek mindegyike egy keskeny ösvény, az úgynevezett Fürstenweg mentén helyezkedik el. Rendkívül látványos módon kis zsánerjeleneteket mutatnak be a görög és római mitológiából, valamint a helyi kézművesek életéből. A benne rejlő technológia teljesen rejtve marad a néző elől, ő csak a kis emberkéket látja, amelyek ugyanabban a ritmusban végzik a mozdulataikat, mint négyszáz éve.

A szivattyútelep, amely ezeket a mérnöki csodákat vízzel látja el, egy tufadombban vannak elrejtve az ösvény elején, ahonnan keskeny csatorna szegélyezi az ösvényt. Az első barlangban a köszörűst látjuk munka közben a feleségével és gyermekével. A köszörűkorongot a nő forgatja, az elöl fekvő gyerek vizet köpköd. A következő barlangban azt a mitológiai jelenetet mutatják be, amelyben Apolló lenyúzza Marsyast. Apolló a jobb lába tengelye körül forog, amikor jobbra mozdul, magával viszi Marsyas jobb karját. Marsyas kétségbeesetten rázza a fejét.

A harmadik barlang a molnár tevékenységét ábrázolja. A férfi ugyan mozdulatlan, de a malom egésze mozog. A szerkezet csörömpölése a malomkő alatti dobozban keletkezik. A negyedik barlangban újabb mitológiai jelenet: Perszeuszt és Andromédát látjuk. A háttér közepén Androméda, meztelenül a sziklához kötve. A karakter mozdulatlan. Az előtérben a sárkány balról jobbra mozog. Amikor a sárkány a nő felé halad, Perszeusz kilép. Ezután a sárkánnyal egy szintre kerülve a hős ledobja a pajzsát és a kardját, és mindkét figura visszatér oda, ahonnan indult.

Az ötödik barlangban a fazekas látható a műhelyében, amely mestersége legcsodálatosabb tárgyaival lett berendezve. A középen lévő fazekas korong balról jobbra forog. Ha mindez nem lenne elég, óriási színpad, több száz figura - ez egy később felépített színház, amit hosszú percekig lehet nézni, ez is a kert látványossága. És akkor még nem meséltünk nektek magáról a kastélyról, az itt található parkról vagy állatkertről...