Juli hároméves és háromszor is szól hozzá az anyukája, mire ráfigyel. Pedig nem megy a tévé, Juli a szőnyegen babázik. Igaz, nem régóta, mert öt percenként fut be a szobájába, hogy valamit kihozzon neki. Amikor azonban az kerül szóba, hogy a baba új ruhája, amit a nagyi kötött neki, nem emlékszik.
Az ADHD (angol mozaikszó: azaz az Attention Deficit Hyperactivity Disord) bizonyos esetekben már két-hároméves korban is kimutatható, és jellemző tünetei:
a koncentrált figyelem zavara
a gyakori álmodozás napközben
a gyermek nem képes utasításokat végrehajtani, nem figyel
feledékeny, elveszít tárgyakat
gyakran babrál valamivel
nem tud nyugton ülni, fészkelődik.
Nem türelmes másokkal szemben, belebeszél a másik mondandójába, ő maga is sokat beszél, fecseg. Míg a fiúknál gyakoribb, hogy hiperaktívak (és maga a jelenség is), addig a lányoknál inkább a feledékenység dominál. Napjainkban legalább 70 ezer figyelemzavaros gyerek él az országban, amit sokszor a szülők és a tanárok is csak későn fedeznek fel. Nem annyira betegségnek, mint inkább állapotnak tekinthető, amely végig kísérheti az érintett egész gyermekkorát, sőt, a problémák egy része felnőttkorban is megmaradhat.
Bárkinél előfordulhat, hogy nem tud koncentrálni, figyelmetlen, elhagy valamit. Ez a tünet az érzékeny kamaszokra épp úgy lehet jellemző, mint egy zaklatott felnőttre. Az otthoni problémák is okozhatnak hasonló tüneteket a diákoknál, és az érzelmek (szerelem, szerelmi bánat) is fokozhatják a jelenséget. Ugyanakkor ha fél évnél tovább megfigyelhető valakinél, gyanakodhatunk az ADHD-ra.
S hogy mi lehet az oka? A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar okait még mindig kutatják. Felmerült az öröklődés szerepe, a genetika, de szülési sérülés, idegrendszeri funkcionális éretlenség, valamint környezeti, szociális, családi okok és kiemelkedően erős stresszhatás is lehet a tünetegyüttes hátterében. Legvalószínűbb, hogy ezek közül több körülmény együttes hatása hozza létre az ADHD-t.
Hogyan lehet enyhíteni a tüneteket?
Ma már számos segítő módszer létezik, de az egyéb tényezők is nagyon fontosak. Ilyen az elegendő alvás, a kevés cukor- és koffeinfogyasztás és az egészséges étkezés. Mindez nagyon sokat tud javítani az ADHD kezelésében. Azok a gyerekek, akik rendszeresen sportolnak, és ezt belső motivációból teszik, tehát maradéktalanul élvezik, szintén jobban érzik magukat és jobban beilleszkednek a közösségbe. A küzdősportok segítenek az agresszió levezetésében, a csapatsportokban a közösséghez tartozás, az egyéniben a koncentrációképesség és az önbizalom növelése valósulhat meg.