Fábián Janka, egy szívből dolgozó írónő élete

Brauny

Fábián Janka egy feltörekvő, egyre nagyobb ismeretségnek és szeretetnek örvendő magyar írónő, aki annyi nagyszerű regényt hagyott már az utókorra, hogy írókat bemutató sorozatunkban éppen itt volt az ideje annak, hogy megemlékezzünk róla. A kortárs magyar irodalom egyik jeles alakja ugyanis nem egy átlagos írónő, nem egy átlagos alkotó, sokkal több annál, hiszen nosztalgikus megközelítésű történelmi regényei szó szerint elvarázsolják az olvasót, a magyar romantikus regényirodalom legszebb hagyományait idézik fel, amelyek kapcsán mindenki valóban egy igazi, érzelmekben dúslakodó időutazást tehet.

Fábián Janka 1973-ban született egy Pest megyei kis községben. Eredeti neve Mezei Johanna. Gyerekkoráról meglehetősen kevés információnk van, így nem tudni, hogy milyen családi háttérrel rendelkezik, hogy mi vezette az írói pályára, ellenben azt tudni róla, hogy 14 éves korától Budapesten él, ám kislányként nagyon sok időt töltött Kisnémediben, ahol nagymamája lakott, és vélhetően sokszor vendégül is látta ott a kis Johannát. Miután az írónő sikeres érettségi vizsgát tett, a Miskolci Egyetemre került, ahol angol és történelem szakon végzett, de pár évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet.

Fábián Janka, akárcsak a legtöbb kortársa, nem írónőnek született, nem ezzel a hivatással kezdte életét, ellenben abban a szerencsés helyzetben volt, hogy végzettségének megfelelő tisztséget tölthetett be, ezáltal éveken át angol-francia nyelvtanárként, valamint fordítóként kereste kenyerét, majd miután úgy érezte, hogy publikálásra alkalmas könyvek születtek a kezei között, saját kiadásban jelentette meg első saját művét, amelyet követően csakhamar felfigyeltek rá a kiadók is, így nem kellett sokáig várnia arra, hogy pénzt is kereshessen hobbijával. Első sikereit rögtön első trilógiájával érte el, az Emma szerelme, az Emma fia és az Emma lánya ugyanis megjelenését követően heteken át vezették a magyar eladási listákat.

Fábián Janka szerint az írás számára mindig egyfajta gyerekkori álom volt, hiszen sokáig írogatott, de leginkább csak a fióknak, önmagának. Naplóval kezdte, mint sokan mások, de egyre összetettebb történetek körvonalazódtak a fejében, és miután a gazdasági válság idején elvesztette a munkáját, hirtelen nagyon sok ideje lett, így nekilátott első regényének, amelyet szerzői kiadásban megjelentetett, majd nem sokkal később már kiadói keretek között folytathatta pályafutását, és bár az írásból ma még nem tud megélni, munkája mellett azt a hobbit űzheti, amit már kislánykora óta szeretett volna.

Érdekesség, hogy az írónő egy romantikus trilógia óta szinte csak és kizárólag történelmi regényekben utazik, amelyek megfelelő romantikus szállal átszőve úgy mutatják meg a múltat, ahogyan talán egyetlen magyar író sem volt még képes arra korábban. Janka szerint minden könyvében van egy kicsi történelem, de vannak művei, amelyekben a romantika hangsúlyosabb, ami azonban kétség kívül minden írásában közös, az a gördülékeny fogalmazás, a magával ragadó történet, a kiszámíthatatlanság, valamint az utolérhetetlen élmény, amelyet egy-egy történet előidéz az emberben. Az írónő jelenleg is nagyon aktív, évente átlagosan mindig előrukkol legalább egy, de inkább két új regénnyel, amelyek mindegyike ajánlott a romantikus és a történelmi művek kedvelőinek.