Sonkavásárlás esetén
Sonkák kapcsán alapesetben nyers, hőkezelt, valamint formában és bélben hőkezelt sonkákat különböztethetünk meg, de beszélhetünk úgynevezett parasztsonkáról is, amelyek minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. A vásárlás során ezért lényeges megkeresni a termék jelölését, hogy még a vásárlás előtt megtudjuk, pontosan milyen típusú és minőségű sonkával van dolgunk. Találhatunk itt nyers sonka, főtt sonka és sült sonka megnevezést is. Egyik sem jobb, mint a másik, a választás ízlés kérdése.
Érdemes továbbá a választáskor figyelembe venni, hogy a sonka hagyományos- vagy gyors pácolással készült-e, de az sem mindegy, hogy a füstölt vagy a füstölt ízű jelölés szerepel-e a sonkán, hiszen míg az első esetében valódi keményfa égetése biztosítja a füstízt, addig utóbbi esetében csak füstaroma. Ha valaki hagyományos ízeket keres, sem a gyors pácolt, sem a füstölt ízű jelzővel rendelkező termékek nem javasoltak a számára.
A tojásváráslás kapcsán az egyik legfontosabb kritérium, hogy mindig csak tiszta, ép és friss tojást vásároljunk, amelynek dobozán feltüntetésre került a lejárati dátum. Fontos ismerni a tojásokon szereplő kódokat, amelyek közül az első számjegy a tartási technológiára utal. A 0 a biotartás, az 1 a szabad tartás, a 2 a mély almos tartás, a 3 pedig a ketreces tartás.
Ezután következik a tojás származási országának betűjele, majd a termelő tízjegyű regisztrációs sorszáma. Természetesen vehetünk kistermelőktől is tojást, de ők jelöletlenül árulnak, így kizárólag megbízható, bejáratott helyről vásároljunk.
A magyar üzletekben több helyen is lehet tojást hagyományos kiszolgálással, valamint önkiszolgálással is árusítani. Ilyen esetekben a boltnak mindig tájékoztatni kell a vásárlókat a tojáscsomagoló központ azonosítójáról, a lejárati dátumról, és a tárolásra vonatkozó ajánlásokról is, melyeket éppen emiatt soha ne feledjük ellenőrizni.