A klinika munkatársai szerint ugyanis elegendő lehet az is, ha napi szinten, de rendszeresen különféle légzésgyakorlatokat végzünk, amivel hosszútávon akár teljesen meg is szüntethetjük a hőhullámokat. A véletlenszerű kísérletek során közel 100 nőt vizsgáltak a szakértők.
A páciensek feladata mindössze az volt, hogy napi szinten meghallgassanak egy CD-t, amelyen különféle légzésgyakorlatokra vonatkozó instrukciókat vettek fel, többnyire a ritmikus és a lassú, mély légzésekre összpontosítva. Az efféle gyakorlatok tulajdonképpen egyszerű meditációs technikáknak tekinthetők, hiszen légzésünk figyelemmel kísérése az autonóm idegrendszerre is hatással van, ami az izzadást és a hőhullámokat is irányítja.
A fókuszcsoportot három részre osztották a kutatók. Az első csoport a lassú lélegzést gyakorolta, naponta két alkalommal, negyed órás időintervallumban. A másik csoport ugyanezt a gyakorlatot végezte, de csak napi egy alkalommal. A harmadik csoport ezzel ellentétben a normál légzést alkalmazta, naponta egyszer, tíz perces időtartamig.
A nők kilenc héten keresztül végezték a gyakorlatokat, miközben folyamatosan jegyzeteltek és naplót vezettek tüneteikről, azok gyakoriságáról és erősségükről. A legnagyobb változás azoknál következett be, akik a lassú és mély légzést naponta kétszer alkalmazták, esetükben ugyanis minimálisra, mindemellett pedig teljes egészében elviselhetőre mérséklődött a hőhullámok gyakorisága.