27 °C
erős felhőzet
2024. július 21., vasárnap
Dániel, Daniella

Egy város, aminek többféle múltja van - első rész

2024. március 07.
93.7521
Nonka22 profilja, adatai
Nonka22
A németországi városok közül Nürnberg nevét sokféle összefüggésben lehet megismerni - elég csak a II. világháborút lezáró híres nürnbergi perre gondolni. Az igazat bevallva, bármi is történt itt, a város Magyarországgal mindig kapcsolatba került. Legújabb cikkünkben elárulunk néhány érdekességet ezzel a gyönyörű és nagy múltra visszatekintő városról.


Sok minden, ami valódinak tűnik Nürnbergben, nagyon réginek, arról el kell árulnunk, hogy nem az. A második világháború végén ez a település is megkapta a legnagyobb büntetést: középkori épületeinek nagy része megsemmisült a szőnyegbombázások alatt. Az a néhány, ami nem: csodával határos módon maradt épen. Így a házak, villák nagy részét az 1950-es években építették újjá, s ma olybá tűnik, mintha régi lenne.

Szerencsésen megmenekült az enyészettől a főtéren álló Miasszonyunk templom, a négyszáz éves óraművel, ami minden délben magasba emeli a tekinteteket: a zene és a figurák mozgása igazi mese a járókelőknek. Kevesen tudják már, de még IV. Károly császárnak hódoltak ezzel. Ugyancsak a középkorból maradt meg a kút, amelyen mindig csüng, kapaszkodik néhány szemfüles turista. Hogy miért? A kovácsoltvas kerítésen egy szabadon mozgó fémgyűrű látható, a legenda pedig úgy tartja, aki ezt megforgatja: annak egy kívánságát teljesíteni fogják...


Magyar emlékek a városban

Épen maradt a Dürer ház is, persze nem sértetlenül, amire mi magyarok igazán büszkék lehetünk. A világhírű képzőművész aranyművész édesapja ugyanis a Gyula melletti Ajtóson született, innen az Ajtósi Dürer név (ismerős lehet az utcanév a fővárosból, a művész halálának 400. évfordulójára nevezték el róla Városligetben az Ajtósi Dürer sort). A lakóházában 1871-ben múzeumot nyitottak, ma bárki bejárhatja. Kolodko Mihály miniszobra is Dürernek állít emléket, Ifj. Albrecht egy fából készült nyitott ajtón lép ki, ez az ajtó édesapja pecsétnyomóját idézi, ami a művész aláírása is képein. A szobrocska a Museum Tucherschloss udvarán található, sajnos a múzeumtól legalább negyedóra sétára, télen pedig a kert nincs is nyitva. A Dürer ház a vár szomszédságában található, napjainkban a legérdekesebb túrák egyike épp innen indul.

Lehetőséget nyitottak ugyanis arra, hogy a föld alatt húzódó katakombákat, vár alatti erődrendszert a turisták is megnézhessék. Többféle tematikus bemutatás közül lehet választani, télen és nyáron különböző utat járhatnak be a kíváncsiak. Előbbi jórészt tényleg a föld alatt, a zegzugosan kiépített, lőrésekkel tarkított útvonalon halad. Egy olasz mester munkáját dicséri az építkezés, a gondosan megtervezett védelmi vonal, ahonnan meglepetésszerűen lőttek, ha arra szükség volt, akár egyszerre három irányba mutató lőállásból. A töröktől való félelem hívta életre ezt a katonai elképzelést, Bécs ostromakor a német fejedelmek megijedtek, hogy tovább is jöhet az iszlám hadsereg. A nürnbergi vár átépítése és a védelmi vonal kiépítése rohamtempóban, mindössze hét év alatt ment végbe, s bár a török nem jutott el idáig, a vállalkozásnak híre ment, és a várat később soha senki nem merte megtámadni.


Szobor a szürkemarhának is jár

Mint minden települést, Nürnberget is nem csak a háború, de a betegségek, a rettegett pestis és a tűzvész is sújtotta. A magyar szarvasmarhákat gyakran hajtották egész Európába a hajdúk, és persze Németországba is a középkortól kezdve. Nem hiába mondták, hogy Magyarország Európa éléskamrája. Nürnberg többször vált hálássá ezért, hiszen a szürkemarha gulya gyakran az éhínségtől mentette meg a város lakóit. A Pegnitz folyó partján álló régi vágóhíd kapuján (ma a város központjának része, könnyen megtalálhatjuk) egy szürkemarha szobor őrzi ennek emlékét, az állat szarva igazi, teste homokkő. A szobor talapzatán aranyozott latin felirat áll: "Omnia habent ortus suaque in crementa sed ecce quem cernis nunquam bos fuit hic Vitulus" - Mindennek megvan a maga kezdete és gyarapodása, de nézd: ez az ökör itt sosem volt borjú.

A 103 éves férfi emlékezete

A második világháború után itt tartották az ún. nürnbergi pert, amely az első volt, amelyben a szövetséges hatalmak ítélkeztek a Német Birodalom politikai, katonai és gazdaság vezetői felett. S hogy miért itt? Nürnberget szimbolikus jelentőségű városnak tartották, mivel a harmincas évektől szorosan kötődött a náci Birodalomhoz. Hitler itt elhangzott beszéde (1933-ból) hírhedtté vált: "Adjatok nekem öt évet, és nem ismertek rá Németországra!" A későbbiekben is itt volt a Harmadik Birodalom egyik központja, itt rendezték a nagy parádékat, a pártnapokat, s nem utolsósorban 1935-ben itt születtek meg a hírhedt faji alapú "nürnbergi törvények".


Mindebből ma még sok minden látható, a felvonulási tér, a Colosseum, a tribün egy része. A pernél a szövetségesek ragaszkodtak hozzá, hogy amerikai területen legyen, egy szemle során úgy ítélték meg, hogy a nürnbergi Igazságügyi Palota monumentális épülete (amely valami oknál fogva nem pusztult el a bombázások során) alkalmas a per lefolytatására, és még börtön is tartozik hozzá a foglyok elhelyezésére.

A peren az egyik ügyész Benjamin B. Ferencz volt, a magyar származású jogász tavaly tavasszal hunyt el 103 éves korában, életéről és a perről könyv is megjelent Mindig csak az igazat címmel. Ezt az eseményt árnyalja tovább a nemrég magyarul is boltokba került kötet: Az írók kastélya, amely a perre érkező újságírók és tudósítók munkájáról szól. Olyan híres emberek kerültek a kötetbe, mint Thomas Mann lánya, Erika Mann, Erich Kästner vagy Willy Brandt. Mindannyiukat a híres Faber-Castell kastélyban szállásolták el, a ceruzakirály otthona ma múzeum.


Fotókredit: Kazi Antal, toniglobe
3 hozzászólás

Kicsilány06

4 hónapja, 2 hete és 5 napja

De klassz hely!!!

válasz erre

Lili

4 hónapja, 3 hete és 2 napja

Ez de csodás hely lehet!

válasz erre

moni1294

4 hónapja, 3 hete és 2 napja

De érdekes! meglepett smiley Várom a folytatást!

válasz erre