Edgar Allan Poe különös élete

Edgar Allan Poe 1809. január 19-én született Bostonban, egy színészházaspár harmadik és egyben legkisebb gyermekeként. Az utolsó gyermek kiváltságait azonban mégsem élvezhette sokáig, szülei ugyanis egyévesen elváltak egymástól - apja el is hagyta őket -, édesanyja pedig rá egy évre tuberkulózisban elhunyt, így anyját nem ismerhette, és testvéreit sem nagyon, hiszen elszakították őket egymástól, így Edgar egy gazdag skót kereskedőhöz került, akik hivatalosan sosem fogadták örökbe - egyes források szerint mostohán, egyfajta cselédként, rendkívül szigorúan bántak vele, noha iskoláztatták, és 1815-ben a családdal együtt Angliába költöztették, és miután 1825-ben nagybátyja meghalt, egy óriási vagyont örökölt, amiből Poe megvehette élete álmát, egy saját házat.

Mivel mindig saját családot akart, csakhamar megismerkedett első szerelmével, Sarah Elmira Roysterrel, akivel az eljegyzés ellenére is gyorsan megszakadt a kapcsolat, mivel Poe beiratkozott az egyetemre, és a rossz társaság, valamint a sok szerencsejáték miatt óriási adósságokba keveredett így hamar nincstelenné vált. Eközben már nagyon foglalkoztatta az írás, de még csak újságíróként, hiszen abban az időben kizárólag azzal lehetett pénzt keresnie egy írónak. Mivel egyre komolyabb megélhetési gondjai voltak - egész életében mellőznie kellett, és állandó nincstelenségben élt - 18 évesen beállt a hadseregbe, ahol 1827-ben adták ki első verseskötetét, a mindössze 40 oldalas Tamerlane and Other Poemst, ami név nélkül, mindössze 50 példányban jelent meg különösebb kritikai siker nélkül.

Habár Poe szép pénzt kapott és elő is léptették, mégis otthagyta a katonaságot, mert eltökélt szándéka volt, hogy ő lesz az első amerikai író, aki a költészetből és az írásból fog megélni, ergo ezzel a felfogással is úttörőnek számított. Mindeközben Poe körül gyakran váltakoztak a partnerek, rengeteg házasságon kívül született gyermeke is volt, aminek következtében nevelőapja kitagadta őt a családból annak ellenére is, hogy 1830-ban megházasodott. Egy évvel később New Yorkba utazott, ahol - egykori katonatársainak adakozásával - megjelenhetett harmadik kötete, a Poems, amelyre már sokan felfigyeltek. Poe számára azonban a siker csak nem akart megérkezni! Miután a költészetben nem ért el sikert, a próza felé indult, drámákon dolgozott, és ismét újságírónak állt, miközben elhagyta asszonyát, és feleségül vette titokban szeretett unokatestvérét, aki akkor még csak 13 éves volt.

1837-től úgy tűnt, hogy Poe élete egyenesbe áll, a Messenger munkatársaként rengeteg verset és történetet meg tudott jelentetni a lapban, majd egy évvel később megjelent az Arthur Gordon Pym, avagy Poe egyetlen regénye is. Az író eközben több munkahelyet váltott, majd 1840-ben úgy döntött, saját újságot készít, ami ismét csak egy feneketlen kútnak bizonyult a pénzkidobás terén. Poe élete ettől a ponttól kezdve még jobban elkezdett lecsúszni! Egyre inkább rabjává vált az alkoholnak, amit felesége tuberkulózisa és 1847-ben halála még tovább rontott. Habár később a Broadway Journal tulajdonosává vált, arra már minden író és barát elfordult tőle, és bár a leghíresebb verse, avagy A holló csak ezt követően, 1845-ben jelent meg, igazi sikert már nem hozott neki. Habár az író rengeteg nőt elveszített élete során, Virginia halála végérvényesen tönkretette az életét, és bár több nőnél is próbálkozott - még első gyerekkori szerelmével, Sarah Elmira Roysterrel is -, végül az alkohol győzedelmeskedett rajta.

Edgar Allan Poe 1849. október 7-én hunyt el, miután négy nappal korábban az utcán találtak rá kimerült állapotban, valaki más ruhájában. Félrebeszélt, és látszólag mentálisan megbomlott. Soha nem derült ki pontosan, hogy mi történt vele, amit tovább nehezít, hogy orvosi kartonjai és halotti bizonyítványa is eltűnt, de a feljegyzések szerint utolsó szavai ezek voltak: Uram, mentsd meg a lelkemet. Habár zaklatott és kusza életet élt, Poe mégis az amerikai irodalom egyik legnagyobb alakjává és úttörőjévé vált, akit a detektívregények megalkotójának és a sci-fi műfaj egyik első képviselőjének tartanak számon. Munkássága minden kétséget kizáróan az egész világirodalomra nagy hatást gyakorolt, de mind a mai napig mégsem kapja meg azt a figyelmet és tiszteletet, ami műveinek és munkásságának kijárna.