Akárcsak nálunk a busójárás, máshol is több száz éves hagyománya van, hogyan kell elkergetni a telet, ami csak a hideget, az éhezést, a betegségeket hozta el a szegényebb embereknek. A hagyományok ma is élnek, nálunk távolabbra is! A farsang olyan vígasság, amit vízkereszttől hamvazó szerdáig, a nagyböjt első napjáig tartanak.
Mondd a mondókát, kapsz egy perecet!
Villingen Schwenningenben városkájában a legvidámabbak az emberek: a maszkos figuráknak két csoportja van, a vajszínű-sárgás öltözéket és a kék ruhát, fél hordót viselők csoportja. Csakhogy mindezt úgy képzeljük el, hogy nem egy hagyományőrző csoport parádézik le s fel a kisvárosban, hanem aznap mindenki abbahagyja a munkát, a boltok bezárnak. Az emberek felöltik a télűző ruhákat, amelyek többsége bizony több száz euróba kerül, és abban vonulnak fel a nézelődő turistáknak.
A zenés felvonulás egészen a városházáig halad, ott a városatyák perdülnek táncra, énekelnek, és amíg ez megtörténik, a felvonulók hosszú botjait finom, sós pereccel pakolják meg. Ebből azonban csak az kap, aki addigra megtanulja a helybéliek mondókáját, és hangosan vissza is mondja.
Idén február 20-22 között.
Nős vagy? Megünneplünk!
Sigmaringenben is van öltözék, mondóka, perec. A perec kicsit finomabb, mert házi vajjal kenik meg, úgy osztogatják. Itt a házasokat tartják nagy becsben a szokások. A nős férfiakat minden évben egy hatalmas rúdra ültetik, körbehordozzák a városháza előtt, majd a magasba dobják őket. A városháza erkélyén mindenkinek elmondják az erényét, legfőképp azt kiemelve, mennyi ideje házas. A dicséretet hallgató férjek egy kosárból finomságokkal traktálják a bámészkodókat. Perec, kolbász, mostanában már cukorka, csoki repül a tömegbe.
Idén február 4-5 között.
Ijesztő ördögök
Elzachban a legfélelmetesebb az ünneplés. Itt a tűzpiros ruhás, maskarákba bújt emberek az ördögre emlékeztetik a nézelődőt. A kalapjuk még ennél félelmetesebb: akár 2-300 éticsiga házából készült. Mindemellett a dinszók hólyagját fújják fel, botra kötözik, és azzal csapkodják a (legszebb) lányokat. Nem finomkodva, jól odasuhintva. Ez egyfajta termékenységi rituálé is.
Elzachban azt mesélték, sok nő fogant meg az egynapos ünnep után, de akinek így sikerült gyermekre szert tenni, azt nem bántották, nem kérték számon, miért nincs férje. Sok hajadon használta ki hát az alkalmat, mert ezeket a gyerekeket a város vette oltalma alá és támogatta a későbbiekben. Senki nem firtatta, ki kivel hált az éjjel, (vagy akár két héttel korábban) a maszk mögött bárki lehetett. Ma már a szokásban kevesebb az erotika, de ha egy csinos, formás lány kerül a csúf ördögök közé, azt biztosan összekócolják, s ha engedi, végigtapogatják.
Idén február 19-20-án.
A félelmetes kutya városa
Rottweil nevét könnyű megjegyezni, innen származik a híres rottweiler. Az erős, zömök testű, gazdájához a végletekig hűséges kutya eleinte a marhákat őrizte és a kereskedőkre vigyázott. Nem ok nélkül féltek tőle, hiszen percek alatt nekiment bárkinek, ha arra utasították. Így aztán a pénzekkel megrakott erszényt is a hátára rakhatták, ha jó üzletet csaptak, az állatot senki sem merte megközelíteni. Itt a felvonulás az ún. fekete kapuig tart - a hosszú belvárosi főutcán.
Az első farsangi szokásról 1310-ben tesznek írásban említést. Ezen a napon, a "Fasnet"-en a bolondoké a főszerep, van, aki hatalmasra épített kakason kurjongatva szökdécsel a tömeg előtt, más hatalmas csengőkkel, kolompokkal mozdul. Ezekből többet is viselnek a ruhájukon, a gazdagon díszített viselet a családon belül öröklődik. Az álarcok többsége fából készül, a zene, amit hallunk tőlük, sokszor hamis. Ez ugyanis a "Guggenmusik" - a hamis muzsika, így a valódi zenészek is megőrizhetik inkognitójukat. A nézőket itt is ijesztgetik, csörgőkkel, seprűvel fenyegetik őket. Minél jobban nevetnek és sikongatnak, annál biztosabb, hogy a télűzés sikerülni fog.
Idén február 19-21 között.