A munka ünnepe, avagy tudjuk-e mit ünneplünk május 1-jén?

A munka ünnepe hivatalosan egy nemzetközi, tehát a világ más országaiban is megtartott, a munkásmozgalmak által kiharcolt, minden évben május 1-jére eső ünnepség, ami állami munkaszüneti szabadnap. Röviden és tömören ezen a napon ünnepeljük meg azokat a gazdasági, illetve szociális eredményeket, vívmányokat és egyebeket, amelyeket a munkások, a munkásosztály ért el. Kevesen tudják, de május 1-je katolikus vonatkozású ünnep is, hiszen ezen a napon imádkozunk Munkás Szent Józsefért is, Jézus nevelőapjáért, de az erre a napra eső májusfa állítások és egyebek már egészen más hagyományokból, a pogány ünnepekből származnak.

A munka ünnepének története talán meglepő, de évszázados hagyományokra nyúlik vissza, egészen a brit ipari forradalomig, amikor egy Robert Owen névre hallgató gyártulajdonos - egészen pontosan az 1817-es esztendőben - nem csak összeírta, hanem közzé is tette a munkások általános követeléseit - ezáltal jogait. Ebben a követelésben kapott helyet többek között a nyolc órás munkaidő - korábban 10-16 órákat dolgoztak az emberek -, a kötelező juttatások, a munkáért járó becsületes fizetés és így tovább. A követelést azonban könnyebb volt megfogalmazni, mint érvényre juttatni, így több sztrájk, tüntetések és egyéb megmozdulások is kezdődtek, amelyeknek tömeges elbocsájtás lett az eredménye.

Mégis ez volt az első olyan eset, amikor a munka szabályozásának ötlete megfogalmazódott az emberekben, és évtizedekre előre alapot adott az újabb és újabb követeléseknek, amelyeknek köszönhetően előbb a nők munkaidejét szabályozták, majd a fizetések emelését juttatták érvényre, végül pedig megalakultak a szakszervezetek, ahonnan már egyenes út vezetett a munkások ünnepnapjához, a munka ünnepéhez. Hogy miért éppen május 1-je lett a kiválasztott dátum? Mindez szintén az 1800-as évek végére vezethető vissza, méghozzá Chicagóba, ahol 1886. május 1-jén munkás szakszervezetek a 8 órás munkaidő miatt kezdtek el tüntetni, ami olyan jól sikerült, hogy a megmozdulás néhány napon belül rendőri összecsapásokkal folytatódott és súlyos meghurcoltatásokkal, perekkel, büntetésekkel végződött.

Az amerikai mintára aztán néhány évvel később, 1890. május 1-jén - a chicagói vérengzésre való megemlékezések és az ott lefektetett alapelvek hangoztatás miatt - Párizsban is utcára vonultak a szakszervezetek és az egyéb szerveződések a 8 órás munkaidőért. A tüntetés olyan jól sikerült, hogy ereje még a tengerentúlra is eljutott, így egy évvel később a II. kongresszuson a munkásosztálytól való félelem miatt 1891-ben május 1-jét - a fenti történések iránti tisztelet jeléül - a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé kiáltották ki. Így lett tehát emberi áldozatokat és rengeteg megpróbáltatást követően, a nemzetközi munkásszervezetek összefogásával hivatalos ünnepnapjuk a dolgozóknak.