25 °C
tiszta égbolt
2024. július 20., szombat
Illés

A Mindenszentek és a Halottak napja története

2014. október 29.
3.4691
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Brauny profilja, adatai
Brauny
Idén is elérkezik hamarosan november 1-je, amikor Magyarországon a trendi közhiedelemmel ellentétben nem a Halloweent ünnepeljük, hanem a Mindenszenteket, majd másnap, azaz november 2-án a Halottak napját. A legtöbben általában csak ilyenkor emlékeznek meg elhunyt hozzátartozóikról, és sokan még csak nem is sejtik, hogy az ünnep háttérben milyen régre visszanyúló történelmi hagyaték áll.




A Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapját jelenti. Az ünnepnap története a 4. századig nyúlik vissza, ám akkor az egyház még a Pünkösd utáni első vasárnap tartotta ezt a megemlékezést, sőt mi több, az ortodox egyházak ma is így cselekednek. Leginkább a keresztény vértanúkra, később minden szentre emlékezett az egyház ilyen formában, akik a 8. században, egy kelta ünnepnap és szertartás feledésbe merítésének érdekében tették át november 1-jére, amit Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápával hivatalosan elismert, és tett a katolikus egyház ünnepévé.

Mindenszentek napján az emberek között általános szokás, hogy rendbe teszik és feldíszítik a sírokat, amelyeken a halottak lelki üdvéért gyertyát is gyújtanak. A gyertyából áradó fény jelképezi a hívők számára az örök világosságot. A minden temetőben felállított nagy keresztnél a katolikus egyház elöljárói az ünnep alkalmából mindig elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját. Nagyon sok helyen azt tartják ma Magyarországon, hogy a halottak Mindenszentek éjszakáján kikelnek sírjaikból, vagy lélekben visszatérnek közénk, így sok helyen - például Nyugat-Magyarországon - az ilyenkor szokásos családi lakomán nekik is megterítenek, és gyertyát gyújtanak, hogy könnyebben hazataláljanak. Mindenszentek ünnepe a legtöbb keresztény ünneppel egyetemben hosszú időn keresztül nem volt munkaszüneti nap hazánkban, 2000 óta azonban ismét megkapta a neki kijáró ünnepi státuszt.


Mindenszentek utáni napon, november 2-án ünnepeljük a Halottak napját. A Mindenszentekhez képest egy újabb eredetű ünnep, amit Szent Odiló apát vezetett be 998-ban. a 14. század elejétől aztán a katolikus egyház teljesen átvette a bencés rendtől, és világszerte a halottakról, az elhunyt szerettekről való megemlékezésről szólt ez az ünnepnap. Ezen a napon imádkozhatunk továbbá azoknak a halottaknak a lelki üdvéért, akik valamilyen büntetéssel a lelkükön tértek sírba, és Isten színe előtt még meg kell tisztulniuk.

Halottak napja alkalmából az emberek gyertyákat és mécseseket gyújtanak elhunyt szeretteikért, rokonaikért és ismerőseikért. Ki otthon, ki a temetőben, a síremlékeknél. A szokások szerint a gyertyagyújtásnak az a célja, hogy a gyertyák világosságában az ilyenkor visszatérő lelkek ismét visszataláljanak sírjukba, és ne kísértsenek az élők között. A hagyomány szerint azért is kell virágokkal díszíteni és megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesebben térjenek vissza. Sok helyen - például a bukovinai magyarok - még ételt is visznek a temetőbe ennek érdekében.
5 hozzászólás

Regina

10 éve, 5 hónapja és 6 napja

Új ismeretekkel gazdagodtam mosolygó smiley

válasz erre

krisztike

10 éve, 6 hónapja és 13 napja

Érdekes ez az egész történet. Nem ismertem miért tartjuk.

válasz erre

pilótakeksz

10 éve, 6 hónapja és 23 napja

Nem is tudtam, hogy miért kell gyertyát gyújtani egyszerűen szokásos ilyenkor. De most már értem. mosolygó smiley

válasz erre

Edit90

10 éve, 6 hónapja és 24 napja

Én sem tudtam mindent eddig erről, de ez egy jó cikk lett.

válasz erre

Mirjam

10 éve, 6 hónapja és 24 napja

Eddig nem ismertem, hogy miért alakult ki de érdekes volt elolvasni.

válasz erre