A magassarkú cipők minden túlzás nélkül a legszexibb lábbelik, melyeket egy nő csak felvehet, és valóban szinte minden alkalomra, majdnem minden ruhaneműhöz ideális viseletnek tekinthetők, azonban aki hordott már huzamosabb ideig ilyesmiket, az biztosan tisztában van vele, hogy még a több tízezerbe kerülő darabok sem túl kényelmesek hosszabb távon. Ennek az oka számtalan tőről fakad, de az alábbiakban összegyűjtöttünk néhányat, hogy egy kicsit elriasszunk titeket: miért nem szabad túlzásba vinni a magassarkú viselését.
Instant derékfájás
A magassarkú cipők kapcsán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy irreális tartást ad a talpunknak és a lábunknak, ami szexi ugyan, és megnöveli a testmagasságot, de belegondoltunk abba, hogy gyakorlatilag így egész nap lábujjhegyen állunk? Ez ugyan ideig-óráig a tartás miatt szerencsés lehet, azonban hosszabb távon megnövekszik a nyomás a hát alsó részein, különösképpen a deréktájon, aminek jóvoltából garantált derékfájdalom vár ránk, mely később egyre magasabbra jut majd.
A magassarkú cipő az egész lábunkra nagy terhet ró, hiszen a lábujjhegyre kényszerített végtagunk miatt sokkal nagyobb nyomás helyeződik a térdekre, különösen annak elülső felére, ami természetellenes folyamat, nem mellesleg komoly fájdalmat, hosszabb távon ízületi gyulladást okozhat. Egy térdben kialakuló gyulladás pedig könnyedén akuttá válhat, és az egész életünket végigkísérheti a későbbiekben.
A vádlinak sem tesz jót
Kutatások igazolták, hogy a magassarkú cipők drasztikus mértékű terhet tesznek a vádlira is, ezáltal rendkívül meg tudják gyengíteni az itt elhelyezkedő izomrostokat, miközben feszesebbé, merevebbé teszi az Achilles-ínt is. Ez elsőre nem hangzik túl nagy problémának, márpedig az, hiszen ezzel a bokánk mozgása korlátolttá válik, ami téves berögződéseket idézhet elő, mely nemcsak a fentiekben említett gyulladások, hanem a különféle deformációk előidézője is lehet.
Bár a magassarkú cipők állás közben deformálják a leginkább a lábakat, azonban meglepő módon az ülőideget károsítják a leginkább. Ez orvosi kifejezéssel élve az úgynevezett isiász, vagy ülőideg-zsába, aminek a hátterében az áll, hogy magassarkúban hajlamosabbak vagyunk csak az egyik lábunkra helyezni testsúlyunkat, és nincs meg a szükséges egyensúly, ami gyakorlatilag az isiász előszobája.
