A finn kutatás négyszáz olyan férfi adatait elemezte, akik 1934 és 1944 között születtek. A gyakorlat és az adatok bebizonyították, hogy azoknak a pácienseknek, akiknek édesanyjuk magas vérnyomástól szenvedett, hetven éves korukra lecsökkent a mentális frissességük és lényegesen gyengébb teljesítményre voltak képesek a nyelvi, a matematikai és a vizuális feladványok terén, mint azok az idős emberek, akiknek édesanyjuk vérnyomása normális volt a terhesség ideje alatt.
A finn kutatók szerint elsődlegesen az ösztökélte őket a kutatások kivitelezésére, hogy az alacsony születési súly és a koraszülöttség is összeegyeztethető a csökkent mentális képességekkel, a kismamák vérnyomásproblémái pedig előidézhetik mindkét születési avagy szülési rendellenességet. A szakemberek ezért úgy gondolták, hogy a vérnyomásproblémák a későbbiekben is hatással lehetnek az utódokra, és bármennyire is meglepő, csak évtizedekkel később jelentkezhetnek a mellékhatások.
Az Amerikai Várandós Szövetség munkatársai szerint a várandós nők mintegy 8 százalékát érinti a magas vérnyomás, ami a gyermekekre már 20 éves korukban is hatással van, 70 éves korukra azonban már elképesztő különbségek alakulhatnak ki normális embertársaikhoz képest.