Habár sokan úgy tudják, hogy maga a farsang egyetlen napot takar az évből, de a gyakorlatban ez egy teljes időszak, a farsangi időszak, ami vízkereszttől egészen hamvazó szerdáig, avagy a nagyböjt kezdetéig tart. Az iskolákban mindig is nagy feneket kerítettek a diákok a farsangnak, de a legtöbben mégis úgy nevelkedtünk, illetve úgy nevelkedünk fel, hogy közben fogalmunk sincs, mire fel ez az egész, egyáltalán miért is öltözünk be? Az alábbiakban ennek igyekszünk utána járni!
/>
A farsangi időszak csúcspontja - amit sokan mi is farsangként ismerünk - konkrétan maga a karnevál, a felvonulás, amit népies nevén a magyarok a farsang farkának hívtak évszázadokon át. A mulatság ugyanakkor eredetileg szintén nem egy, hanem három napos volt, így farsang vasárnapjától húshagyó keddig tartott, célja pedig a tél búcsúztatásaként került lejegyzése az első írásos emlékekben. Magyarországon az egyik világhírű eseményt, avagy a mohácsi busójárást is ilyenkor rendezik meg, és éppen ebből a célból.
A híres farsangi bálokat a falvakban leginkább a legények szervezték, de a nőket is bevonták, hogy elkészíthessék az időszak jellegzetes magyar süteményét, a fánkot. A farsangi mulatságokon a fiatal párok azért táncoltak és hangoskodtak, illetve azért is öltöztek maskarákba, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, velük együtt pedig a telet. A párválasztási időszak hagyományát erősíti egy érdekes szokás, a bokrétaadás is, amit a lányok adtak át a kiszemelt legényeknek, akik azt farsang végén nyilvánosan is kalapjukra tűzték, ezzel hivatalosítva eljegyzésüket.
