23 °C
erős felhőzet
2024. június 16., vasárnap
Jusztin

A farsang eredete

2014. február 01.
4.4581
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Brauny profilja, adatai
Brauny
Habár sokan úgy tudják, hogy maga a farsang egyetlen napot takar az évből, de a gyakorlatban ez egy teljes időszak, a farsangi időszak, ami vízkereszttől egészen hamvazó szerdáig, avagy a nagyböjt kezdetéig tart. Az iskolákban mindig is nagy feneket kerítettek a diákok a farsangnak, de a legtöbben mégis úgy nevelkedtünk, illetve úgy nevelkedünk fel, hogy közben fogalmunk sincs, mire fel ez az egész, egyáltalán miért is öltözünk be? Az alábbiakban ennek igyekszünk utána járni!

/>
A farsang eredete - 2. kép

A farsangot mindig is hagyományosan a bálok, a mulatságok és a nagy lakomák jellemezték. Egy keresztény, tehát vallásos vonatkozású ünnepről van szó, ám érdekesség, hogy a liturgikus naptárban mégsem kötődik hozzá fontosabb ünnepség, így a hagyományok inkább a népi hiedelemvilágra épülnek fel. A farsang ugyanakkor - legtöbb ünnepünkhöz hasonlóan - a pogány szokásokhoz vezethető vissza, a kereszténység előtti időkbe, amit a 16. és a 17. században sokáig tiltottak is, elsődlegesen a bujaságot szimbolizáló ünnepségek miatt.

A farsangi időszak csúcspontja - amit sokan mi is farsangként ismerünk - konkrétan maga a karnevál, a felvonulás, amit népies nevén a magyarok a farsang farkának hívtak évszázadokon át. A mulatság ugyanakkor eredetileg szintén nem egy, hanem három napos volt, így farsang vasárnapjától húshagyó keddig tartott, célja pedig a tél búcsúztatásaként került lejegyzése az első írásos emlékekben. Magyarországon az egyik világhírű eseményt, avagy a mohácsi busójárást is ilyenkor rendezik meg, és éppen ebből a célból.

A farsang eredete - 3. kép

A farsang elnevezése mindmáig tisztázatlan, de leginkább a középkori, német polgári szokásokra utalhat, sőt akadnak olyan források is, amelyek az Anjou uralkodókkal és Mátyás királlyal is kapcsolatba hozzák. Kevesen tudják, de a farsang hazánkban évszázadokon át a párválasztási időszak volt, ezzel egyetemben pedig esküvői szezon is, hiszen a húsvéti böjt során a vallási hagyományok, illetve előírások miatt nem lehetett esküvőt tartani. A népi nyelvezetben éppen ezért olyan nevek terjedtek el a farsangi szezonban, mint az első menyegzős vasárnap, ami a vízkereszt utáni első vasárnapot jelöli, vagy a vővasárnap, ami magát farsangvasárnapot takarja, amikor az apósnak le kellett itatnia az újdonsült férjet.

A híres farsangi bálokat a falvakban leginkább a legények szervezték, de a nőket is bevonták, hogy elkészíthessék az időszak jellegzetes magyar süteményét, a fánkot. A farsangi mulatságokon a fiatal párok azért táncoltak és hangoskodtak, illetve azért is öltöztek maskarákba, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, velük együtt pedig a telet. A párválasztási időszak hagyományát erősíti egy érdekes szokás, a bokrétaadás is, amit a lányok adtak át a kiszemelt legényeknek, akik azt farsang végén nyilvánosan is kalapjukra tűzték, ezzel hivatalosítva eljegyzésüket.
6 hozzászólás

monyó

11 éve, 3 hónapja és 7 napja

Nem semmi hogy régen mennyivel nagyobb volt ez a mulatság! Ma már csak van egy nap beöltözés és ennyi...

válasz erre

Sonci

11 éve, 3 hónapja és 7 napja

Kár hogy ma már nem három napos a farsang, tetszene!mosolygó smiley

Érdekes olvasmány volt!

válasz erre

krisztike

11 éve, 3 hónapja és 7 napja

Nagyszerű összefoglaló. Imádom ezeket az ünnep-bemutató sorozatokat!mosolygó smiley

válasz erre

Gucci

11 éve, 3 hónapja és 7 napja

Én imádom a farsangi időszakot, és egyszer elszeretnék jutni a Velencei karneválra is, olyan szépek azok a maszkok.

válasz erre

Sandy

11 éve, 3 hónapja és 7 napja

Én nem szeretem ezeket a beöltözős bulikat, de érdekes nagyon

válasz erre

Minoni

11 éve, 3 hónapja és 7 napja

Ez de érdekes mosolygó smiley

válasz erre