Régóta foglalkoztat, hogy többet mozogj? A futás nem a te világod, edzőterembe nem mersz menni? Itt a jóga, ami kíméletesen, a napi irodai vagy fizikai munka után képes a testet feléleszteni vagy akár kiűzni belőle a stresszt. Csakhogy ez nem egy órás nyújtás, hanem valódi edzés! Vallyon Nikolett, jógaoktató ad nekünk tanácsokat az alábbiakban.
Miért nem nyújtás a jóga?
A jóga valójában egy teljes edzéssel ér fel, a nyújtás viszont csupán egy részegység, ami kiegészíti a többi mozgásformát, a terhelést. Két tényező a nyújtás során, amivel dolgozunk: Az egyik a hajlékonyság, ami egy fejleszthető képesség, amely lehetővé teszi, hogy nagy mozgásterjedelemmel végezhessük a mozgásokat. Ez befolyásolja az általános közérzetet is, pl hogy mit érzünk, ha lehajolunk bekötni a cipőnket, vagy ébredés után egy jólesőt nyújtózunk. Számít azonban az egyedi izomlazaság is. Ez az a képesség, amely az optimális izomtónus beállítódását teszi lehetővé. Ezt masszázzsal is lehet, illetve érdemes javítani, de fontos tudni, hogy a nyújtás és jóga is alkalmas minderre.
A jóga tulajdonképpen egy speciális és komplex mozgásrendszer, amelynek része a nyújtás is.
Mit ad még a jóga?
Elsajátíthatjuk az egészséges és megfelelő légzés technikát.
Biztosítja a teljes test széleskör átmozgatását.
A lehető legtöbb tónusos izmot megnyújtja, a fázisos izmokat pedig erősíti,
és teszi mindezt úgy, hogy az ízületeket nem terheli meg.
A legtöbb ember felnőtt koráig legalább egy hosszan tartó gyógyulási időt igénylő mozgásszervrendszeri sérülést szenved el. Ez lehet egy boka-, vagy csuklótörés, egy ficam, balesetből származó rándulás, vagy egyéb teljesen banális, vagy akár komoly sérülés is. Egy-egy ilyen esetnél a gyógyulási idő több hét lehet; ennyi idő elegendő, hogy az adott terület mozgása megváltozzon, beinduljon a mozgáskompenzáció. Ez sajnos kisebb-nagyobb mértékben rögzül, ami végigkíséri a további életünket. A jóga is lehet mozgásszervi rehabilitáció, és ez nem egy luxus vagy ritka alkalmi tevékenység, hanem mindenki számára hasznos és szükséges dolog, hogy helyreállítsuk a testünk szimmetrikus, természetes mozgását.
Sokat ülök, fáj mindenem!
A modern életmód (ülés, képernyőhasználat) miatt a mély törzsizmok alulműködnek, a felszíni izmok pedig túlterhelődnek. A jóga során a statikus kitartások és a lassú, kontrollált mozgások újra aktiválják a tartóizmokat. A jó testtartás tartóoszlopa a gerinc. A jóga mobilizálja a gerincet, hogy egyszerre legyen könnyebben mozgatható ugyanakkor stabil is.
A stressz alapja a szimpatikus idegrendszeri túlsúly, amely magas pulzussal, izomfeszüléssel és egy általános készenléti állapottal jár, ami hosszútávon nem egészséges. A jóga aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert és csökkenti a szimpatikus aktivitást. Ennek hatására pulzuscsökkenést, izomlazulást és mentális nyugalmi állapotot, hangulatot tapasztalunk. A stressz nem csak "fejben" van, a test állapota visszahat az idegrendszerre. A jóga biztonságos, kontrollált mozgásai csökkenti a test "veszélyérzetét". Az idegrendszer ezt pedig úgy értelmezi, hogy "rendben vagyok", ez pedig csökkenti a szorongást.
Fotók: Németh Virág
