Az anyák számára normális esetben egy-két - de gyakran három - év csak és kizárólag a gyermekről, a gyermeknevelésről szól. Ebben az időszakban anya és gyermeke annyira összenő egymással, hogy sokszor az elszakadás nehezebb az anyának, mint magának a gyereknek. Merthogy elszakadni el kell egymástól, még ha ez csak képletesen is értett, lévén az anyukának vissza kell mennie dolgozni, a gyerekre pedig vár a bölcsőde és az óvoda, ez az időszak pedig - még ha nem is tart sokáig -, rendkívül megviselheti a két felet. Az alábbiakban ahhoz adnánk pár hasznos tippet, hogy miként szakadj el könnyebben a gyermekedtől ilyen esetben!
1. Készítsd fel magadat és a gyereket is!
Az elszakadást nem szabad az utolsó pillanatig halogatni, arra bizony fel kell készülni. Lelkileg a leginkább! Sőt, nem elég, ha magadat felkészíted, a picinek is sokszor el kell mondanod, hogy eljön a nap nemsokára, amikor anya nem lesz ott vele minden percben. Ne becsüld alá a kicsi értelmi szintjét, 2-3 évesen is tökéletesen megértik, hogy miről van szó, ha a maguk nyelvén meséled el nekik.
Valljuk be őszintén, az elszakadás a legtöbb esetben azért majdnem nehezebb az anyának, mint a gyereknek, ezért nagyon fontos, hogy legalább az anyuka legyen határozott ebben az időszakban. Ez azért rendkívül lényeges, mert ha sírással elbizonytalanítjuk a picit, akkor az bizony neki is nehezebbé teszi a dolgot, de ha látja rajtunk a határozottságot, akkor tudja, hogy nincs visszatáncolás. Nehéz? Piszkosul az, de muszáj!
3. Csak lassan, csak szép sorjában!
Az elszakadás soha ne legyen drasztikus, mert az bizony elképesztő törést okozhat a gyerekek törékeny kis lelkében. Ennek megfelelően még a bölcsi előtt adjuk oda másnak is kicsit a gyereket - vigyük át egy délutánra egy barátnőnkhöz például -, és a bölcsit vagy az óvodát is folyamatosan kezdjük. Először csak délelőtt, aztán délután, majd egyre rövidebb ideig maradjunk reggelente, és az egész a rutin részévé válik.
4. Válassz megfelelő bölcsődet vagy óvodát!
Az elszakadásban elképesztő nagy segítséget tud nyújtani a kiválasztott intézmény. Ha nem együttműködőek, rendkívüli módon megnehezíthetik a dolgunkat, így ha van lehetőségünk, mindig előre tájékozódjunk, egyeztessünk a pedagógusokkal, akár kérjünk tanácsot is tőlük, hiszen ők már azért bizonyára több ilyent átéltek, még ha csak közvetett formában is.
Az elszakadásban persze az apának is sok szerepe lehet! Rendszerint könnyebben szakadnak el az anyukától azok a gyerekek, akiket az apa gyakran egyedül is elvitt erre-arra, de alapból az első bölcsődei vagy óvodai napokon is ott lehet, és határozottsággal erősítheti az apróságot. Sok gyerek ugyanis például jobban hallgat apára, mint anyára a nehezebb helyzetekben, amit ilyenkor jó lehet kihasználni.
+1. Egy kis otthoni emlék mindig segít!
Az elszakadás esetén fontos, hogy a gyermek számára mindig legyen kéznél valami, ami az otthonra emlékezteti. Egy kedvenc ruhanemű, egy pelenka, egy rongy, egy játék, bármi. Ha ez nála van, sokkal könnyebben elfogadja, hogy ez csak egy átmeneti állapot, hamarosan pedig újra otthon lehet apa és anya mellett.
De szerintem nem lesz gond.
