A gyereknevelés túlzás nélkül nagyon nehéz műfaj. Sokszor nem igazán tudjuk, hogy jól csináljuk-e, hogy biztosan a helyes úton járunk-e, hiszen szavaink és tetteink eredményét gyakran csak hónapok, bizonyos esetekben évek múltán láthatjuk viszont. Éppen ezért nagyon fontos, hogy gyermekünk felnevelésekor igencsak körültekintőek legyünk, és soha ne tegyünk meg olyan dolgokat, melyeket később akár megbánhatunk. Hogy szerintünk melyek ezek?
1. Ne félemlítsd meg!
Megfélemlíteni számtalan formában lehet. A testi fenyítést talán mondanunk sem kell, csak extrém esetben javasolt megoldás, de akkor is legfeljebb egy kis pacsi a fenekére, vagy egy kis hajhúzás, mert érzékeltetni kell vele, ki az erősebb. Önmagunkból kikelve azonban ne ordibáljunk vele, ne fenyegessük, ne terheljük a lelkét, és ha helyre is raktuk egy rosszaság miatt, utána mindig beszélgessünk vele, hogy miért volt mindez, és nyomatékosítsuk benne - ha megbánta tettét -, hogy nem haragszunk rá.
A gyerekek ragaszkodóak. Amelyik gyerek nem ragaszkodik a szülőjéhez, ott értelemszerűen komoly problémák vannak a háttérben, hiszen a gyermeknek a világ minden kincsénél és összes csokoládéjánál drágább a szülői biztonság. Ha mellettünk, vagy a kezünket fogva akar aludni, ha nem mer egyedül iskolába menni, ha csak velünk akar ismerkedni a játszótéren, ne tagadjuk meg tőle. Buzdítsuk önállóságra, de soha ne taszítsuk olyan helyzetekbe, ami kellemetlen neki.
3. Ne sajátítsd ki magadnak!
Mert bár a gyerek a tiéd, te szenvedtél meg érte, te dolgozol neki minden nap, azonban az egészséges jellemfejlődéséhez nagyon fontos lesz, hogy érintkezzen és találkozzon másokkal. Főként természetesen gyerekekkel, hiszen a gyerekek egymás társaságában fejlődnek a leginkább, és egymás mellett tanulnak a legtöbbet, ezért önzőség és butaság lenne ezt tiltani neki.
4. Ne mondj neki nemet, ha nem muszáj!
Sokan fel sem fogják, hogy milyen rövid az élet, és milyen elképesztően rövid a gyerekkor. A picik olyan gyorsan felnőnek, hogy sokszor eszünkbe sem jut, ha ma nemet mondunk, holnap talán már nem kérdezi meg tőlünk, hogy játszunk-e vele valamit, vagy töltünk-e vele egy kis időt. Mert jön a kíméletlen tinédzserkor, ezzel egyetemben pedig a kíméletlen elszakadás, ami minden szülőnek nagyon nehéz lesz.
Mert felfedezni jó. Akár a lakásban, akár a játszótéren, akár bárhol máshol, a gyerekek mindig érdeklődnek és felfedeznek. Ezt a folyamatot tilos korlátozni, csak és kizárólag akkor célszerű és indokolt, ha az egészségét veszélyezteti, egyébként hagyjuk, hadd fedezze fel a világot. Hogy közben piszkos lesz? Elszakad a ruhája? Na és, egyszer gyerek, nem igaz?
+1. Ne korlátozd a kreativitását!
Sajnos a mai világ legnagyobb lépfenéje a gyereknevelés és a hihetetlenül primitív iskolarendszerünk kapcsán, hogy a gyerekek kreativitását korlátozzák, futószalagon nevelünk tehát robotokat, és szülőként sokszor beleszólásunk sincs. Éppen ezért, ha gyermekünk kreatív, valamilyen hajlamot és érdeklődést mutat a rajz, a zene vagy bármi más iránt, engedjük, teremtsük meg neki a lehetőséget, de soha ne korlátozzuk a kreativitását, mert annak soha nem lesz jó vége.
