A Galápagos-szigetek a Föld egyik legvarázslatosabb tájai közé sorolható, ami különleges élővilágáról ismert. Nem véletlen, hogy Darwin egykoron az itt gyűjtött tapasztalatai alapján dolgozta ki az evolúcióelméletet. A sziget sajátos ökoszisztémája azonban az utóbbi években a turisták, illetve a bevándorlók miatt vészesen romlani kezdett, hiszen a tiltás ellenére is az ingázó munkások olyan nem őshonos állatokat telepítenek be - disznók, kecskék, patkányok -, amelyek már most visszafordíthatatlan károkat okoztak a sziget élővilágában.
2. Maldív-szigetek
A Maldív-szigeteket a tömeges turizmus mellett leginkább a globális felmelegedés fenyegeti, hiszen a világ legalacsonyabban fekvő országáról van szó, ezáltal a tenger szintjének minimális növekedése már ellepheti a teljes szigetkomplexumot. A maldív elnök már korábban bejelentette, hogy Indiában szeretnének területeket vásárolni ahhoz, hogy a szigetállam legalább fennmaradhasson, de a csodálatos környezet attól még sajnos megsemmisül.
3. Nagy-korallzátony
Már most a pusztulás szélére került az Ausztráliában megtalálható Nagy-korallzátony, ami egy óriási, 350 ezer négyzetkilométeres organikus terület. Mérete akkora, mint négy Magyarország, azonban a klímaváltozás ezt a körülbelül 8 ezer éves különlegességet - amit még az űrből is láthatunk - alaposan kikezdte a tengerek elsavasodása és szennyezése miatt. Beavatkozás nélkül körülbelül 100 év, és a korallzátony teljesen elpusztul.
4. Velence
Velence - legalábbis a város leginkább látogatott történelmi része - két okból is fenyegetve van, ezáltal a lagúna már évszázadok óta süllyed, miközben a tenger szintje a sarki jég olvadása miatt egyre magasabb, így egyre többször tör be a víz az utcákra, nagyon súlyos árvizeket előidézve ezzel. A városnak alig 50-70 éve van hátra a teljes eltűnésig még a legoptimistább számítások mellett is.
5. Holt-tenger
Neve ellenére a Holt-tenger egy igenis élő, organikus természeti érték, ami a globális felmelegedés hatására az utóbbi években súlyos kiszáradásnak indult, a csökkenő vízhozam mellett pedig a környező országok is egyre nagyobb mértékben használják vizét. Csak az elmúlt 40 évben a Holt-tenger - ami valójában egy tó - vízszintje 24 méterrel, kiterjedése pedig harmadával csökkent. Ha a pusztítás így folytatódik, alig 50 éven belül a Holt-tenger valóban meghal.
+1. Kongó-medence
Már évtizedek óta vannak szerveződések az esőerdők pusztításának megállítása érdekében. Ezzel kapcsolatban az Amazonas problémáját mindenki ismeri, azonban ennél is nagyobb veszélyben van jelenleg a Kongó-medence, avagy a világ második legnagyobb esőerdője, aminek kétharmada 2040-re teljesen kipusztulhat, méghozzá a gazdálkodók, az illegális fakitermelők, valamint a bányászat által.