Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy soha ne várjuk meg, amíg farkaséhesek leszünk, mert ilyen esetekben az emberek többsége hajlamos sokkal többet enni annál, mint amennyire valóban szüksége van. A legjobb, ha napjában legalább ötször, vagy inkább hatszor eszünk kevesebbet és egészségeset - még akkor is, ha éppen nem érezzük, hogy éhesek vagyunk.
2. Csoki? Most fogyni akarsz, vagy nem?
Ha fogyni szeretnénk azzal, hogy változtatunk étkezési szokásainkon és életmódunkon, akkor az egyik legfontosabb, hogy hagyjuk el a cukrot és a cukros édességeket. Nincs "néha", nincs "mert megérdemlem", mert az elhízásból fakadó szívinfarktus is azt mondja majd, hogy megérdemelted. A nasiról persze nem kell lemondanod, csak válogasd meg, hogy mit! Készíts alacsony kalóriás müzliket, egyél zsírszegény joghurtot, valamint sok-sok gyümölcsöt. Csak ezzel már laza fél kilót biztosan leadsz egy hónapban, ami azért nem rossz, ugye?
3. Igyál többet! Igen, vizet!
A legtöbb ember azért hízik el, mert anyagcseréje hihetetlenül lassú. Ezt sürgősen fel kell gyorsítani azzal, hogy a sok rostos táplálék mellett nagy mennyiségű vizet kezdünk el fogyasztani. Térjünk át a napi 2-3 liter vízre, ami nem csak felgyorsítja emésztésünket - ergo fogyaszt -, hanem garantáltan elveszi az éhségérzetünket is, ha esetleg szükségünk lenne rá.
4. Kerüld a kakaós csigát!
Ha fogyni akarunk, gondosan ügyelnünk kell arra, hogy ne csak a csokoládét hagyjuk el, hanem a szénhidrátokat is! Hogy miről beszélünk? Példának okáért a fehér kenyérről vagy éppen a péksüteményekről! Együnk reggelire inkább zöldséget vagy müzlit, ami emésztésünknek és egészségünknek is sokkal jobb lesz majd, nem mellesleg kilóinkra is jó hatást gyakorol.
+1. Lassíts!
Az evés nem lóverseny, hanem szertartás, ezt érdemes észben tartani! Mint ahogyan azt is, hogy gyomrunknak például legalább 20 perc kell ahhoz, hogy egyáltalán feldolgozza, hogy valamit eszünk, ha tehát 5-10 perc alatt behabzsolunk mindent, akkor nem csak éhesnek érezhetjük magunkat, hanem jó eséllyel sokkal többet is eszünk majd, mint amennyire valójában szükségünk volt. Ezzel pedig mit érünk el? Ugye, már mondanunk sem kell?