Az egész országot megrendítette a hír, amikor múlt szombaton L.L. Junior kisfia egy tragikus közlekedési balesetben életét vesztette. A beszámolók szerint a gyermek átszaladt az úttesten, ahol az eddigi adatok alapján egy szabályosan közlekedő autós halálra gázolta. A történtek hatására rengeteg szülő magába roskadt, és elképzelte, hogy mit élne át hasonló esetben, ha gyermekét hasonló baleset érné, és mivel bennünk is rögtön megfogalmazódott néhány gondolat, ezért úgy döntöttünk, hogy leírunk néhány tippet, hogy mire figyeljünk, ha gyerekünkkel mindig biztonságosan szeretnénk átkelni az úttesten, noha a fenti eset is példázza, hogy sokszor sajnos a legnagyobb óvatosság sem elegendő.
1. Az alapos tájékoztatás nagyon fontos!
A kisgyerekek képességeit gyakran hajlamosak vagyunk úgyszólván lenézni, pedig értelmesebbek ők, mint gondolnánk. Már egy 2-3 éves kis lurkóval is el lehet kezdeni a KRESZ alapjait, és felhívni a figyelmét arra, hogy az úton való átkelés nagyon veszélyes, így ha kijelölt gyalogosátkelőhely van, akkor is rendkívül fontos, hogy mindig körbenézzünk, mielőtt bárhová is elindulnánk, hiszen az autók nem tudnak olyan gyorsan megállni, mint mi. Rengeteg nagyszerű oktatóanyag van kifejezetten a legkisebbek számára, tehát érdemes ezeket segítségül hívni, direkt a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó meséket keresni, melyek nemcsak a zebrán való átkelést, hanem olyan kérdéseket is felvetnek, mint a kerékpározás vagy az autósülés használata, amit köztudottan nem szeretnek a gyerekek.
Alapvető dolog, mi is tudjuk, de tényleg nagyon fontos. Ha gyermekünkről tudjuk, hogy hajlamos a szeleburdiságra - ez soha nem nevelés, hanem jellem kérdése -, akkor soha ne sétáljunk vele olyan helyen, ahol gyorsan ki tudja tépni a kis kezét a mi kezünkből, és kiszaladni a forgalomba - legyen az akár egy főút, akár egy egyszerű biciklis út. Az alapvető közlekedési szabályok ismerete mellett tehát azt is tudatosítsuk benne, hogy sétálni csak kéz a kézben lehet, és átkelés esetén mindig csak és kizárólag anya vagy apa alapos körbenézése és engedélye után lehet átmenni. Hasznos lehet, ha a gyereknek nemcsak az egyik ujjunkat tartjuk oda forgalmasabb útszakaszokon, hanem átkulcsoljuk a kezünket a kis karján, amiből sokkal nehezebben tudja kitépni magát.
3. Ismertessük meg mielőbb a színekkel és az alapvető jelölésekkel!
Bár ez részben fedi az első pontban foglaltakat, azért nem árt külön kiemelni, hogy a gyerek idejekorán, minél előbb ismerje az alapvető színeket és jelöléseket az utcán. Már 2-3 éves korban könnyedén felismerik a zebrát, és meg tudják különböztetni a piros és a zöld színeket, melyeket csakhamar a jelzőlámpákhoz köthetünk. Természetesen tudatosítsuk bennük, hogy a zöld szín sem feltétlenül azt jelenti, hogy szabadon át lehet kelni az úttesten, a körülnézés minden esetben a legfontosabb.
Sokan egyenesen felháborítónak tartják a babahám ötletét, mert valóban úgy néz ki a szülő és gyermeke, mintha valaki kutyát sétáltatna, azonban ez a megoldás az egyik legjobb, ha vészhelyzet alakul ki. Ha a pici kirántja a kezét a mi kezünkből és elszalad, akkor a hámmal egyszerűen vissza tudjuk fogni, mindezt természetesen kíméletesen, hiszen a hám teljesen párnázott. Nyilván tisztában vagyunk az előítéletekkel, de a szükség azt mutatja, hogy pár éven belül ez a megoldás teljesen elterjedt lesz, hiszen gyerekünk biztonsága az első, teljesen lényegtelen, hogy ki és mit mond nekünk erről.
