A nyári programok közül különlegesnek ígérkezik a Szentmargitbányai Kőfejtőben rendezett opera fesztivál. Júliustól augusztusig néhány előadást tartanak csak a különleges díszlet között, aki ősszel érkezne, magát a mészkőbányát és titkait fedezheti fel.
Kevesen tudják, hogy Európa egyik legnagyobb és legrégebbi kőfejtője itt van a szomszédban, Ausztriában. Az egyik fele Magyarországon, Fertőrákoson, a másik fele osztrák területen: Szentmargitbányán. Mindkettőt már az ókorban ismerték, hamar felfedezték ugyanis, hogy értékes mészkövét építkezésekre lehet vinni. A terület egy őskori beltenger helyén keletkezett. Azóta sok kövületet találtak, cápafogakat, apró halak lenyomatait, egy delfinszerű bálna csontvázát, tengeri tehén koponyáját, ezek mind az egykori tengerről és a szubtrópusi éghajlatú életről tanúskodnak.
A kőbányát már a rómaiak is használták, innen a hivatalos neve a "Római-kori kőfejtő", azaz Römersteinbruch. Szerették, mert itt viszonylag könnyű bányászni, a kő pedig épp a tengeri leletek miatt különleges színű és mintázatú. Később, 1626-ban gróf Esterházy Miklós a császári háztól megszerezte a szentmargitbányai kőfejtőt, azóta az Esterházy család tulajdona, és még ma is az Esterházy Magánalapítvány üzemelteti. A párizsi forradalom idején az építkezések száma némiképp csökkent, majd a Stephans-faltól jobbra lévő falat átvágták, mert egy vasútvonalat hoztak be, hogy a követ könnyebben és távolabb lehessen elszállítani, mint az eddig jól bevált lovaskocsikkal. A kivágott követ a Semmeringi vasút építéséhez adták el.
S hogy hová építették még be az itt kibányászott köveket? Az egyik legérdekesebb történet, hogy a mödlingi Lichtenstein várát is a világos, margitbányai mészkőből építették. A vár a nevét erről az árnyalatról kapta: világoskő (Lichtenstein), majd ezt a nevet vette fel a nemesi család és később a hercegség. Az itt kitermelt mészkőből épült fel többek közt a soproni tűztorony alsó, román kori része, a pozsonyi Szent Márton templom, a bécsi Stephansdom, a Hofburg, a Schönbrunni palota, de a bécsi Ringstraße épületeinek anyagát is az itt kitermelt kő adta! Így ha Bécsben és környékén járunk, számos ismert helyen megcsodálhatjuk! Csak a világos köveket kell észrevenni.
A kőfejtőt májustól októberig vezetéssel látogathatjuk, igaz csak német nyelven, de a látvány magért beszél. Magyarul leírást kaphatunk, és ha kérjük, röviden angolul is ismertetik a legfontosabb tudnivalókat. A Szentmargitbányai Kőfejtőt és a Fertő-tó vidékét az UNESCO 2001-ben a világörökség részévé nyilvánította.
A legkülönlegesebb színpad
Modern ötlet volt az Esterházy Alapítványtól, hogy a tulajdonában lévő kőfejtőben kulturális programokat rendezzen. Wolfgang Werner intendáns kezdeményezésére 1997-ben kezdték el a szabadtéri előadásokat, amely ma már Ausztria egyik legnépszerűbb nyári programjává nőtte ki magát.
A színpad mögött, körül ott állnak a kőfalak, egyik sem egyforma, mind nagyon rusztikus. A fogadóépület hátulról, a kőfejtő felől belesimul a sziklafalak közé, érdemes olykor megállni, és magát a követ megnézni, számos lelet a szemünk előtt rajzolódik ki, ha elég figyelmesek vagyunk! A csigákat korallblokkok, mohaállatok, foraminiferák és tüskésbőrűek vázelemei tűnnek elő vagy igazi cápafogak. Az évek során a legnagyobb operákat játszották el a margitbányai kőfejtőben, mint például Nabucco, Aida, Varázsfuvola, Othello, Turandot, Traviata, Rigoletto, Don Govanni, Tosca, az idei évre Bizet operája, a Carmen lett a kiválasztott.
+1 tipp
A margitbányai operajátékok az "Arena di Verona" és a bregenzi ünnepi játékok után az egyik legnagyobb európai szabadtéri fesztivál. A lejutás akadálymentes, a hosszú, széles rámpákkal könnyen megközelíthető.
Idén Július 12-én mutatták be a Szentmargitbányai Kőfejtő színpadán Bizet Carmen című operáját, amelyet augusztus 20-ig 23 alkalommal játszanak. Az egyébként a 19. században játszódó opera cselekménye a mostani rendezésben több szálon fut: felidézi a harmincas évek spanyol polgárháborúját, ugyanakkor mintha egy film forgatásán járnánk Az olasz díszlettervező, Alessandro Camera az ötvenes évek hollywoodi filmstúdióit idézi meg, így egy másik idősíkon párhuzamos világot teremt a történet elmeséléséhez.
A jelmezek is ehhez a két idősíkhoz készültek, és óriási szerep jut a színeknek. A "való világ" színesebb és valószínűbbnek tűnik, mint a filmbeli élet, melynek színeit a fekete-fehér árnyalatai határozzák meg, itt-ott vérvörössel kiegészítve. A Carmen új rendezéséhez különösen nagy kihívás volt olyan jelmezeket tervezni, melyeknek spanyol atmoszférát kell teremteniük, miközben a színpadon egyetlen elem sem utal Spanyolországra.
- nyilatkozta Carla Ricotti.
Ha kíváncsi vagy a szerelmet és szabadságot mindennél többre becsülő Carmen történetére, itt nézd meg! Ennél gyönyörűbb díszletet nem fogsz találni hozzá.
+1 tipp
A bécsi Winter Artservice munkatársai 1600 óra munkaráfordítással alkották meg a produkció ötvenes évekbeli hollywoodi hangulatát. A 7000 m2-es szabadtéri színpadon összesen hét kilométernyi lécet és több mint 500.000 darab csavart építettek be a díszletbe.
Borítókép: Andreas Tischler
Micsoda hely!
