20 °Ckevés felhő
2020. augusztus 13., csütörtök • Ipoly

A szilveszter története és az újévi szokások

Brauny , 2013. december 31.
A szilvesztert a legtöbben csak az óév elbúcsúztatásaként tartják számon, egy munkaszüneti napként, egy ünnepként, ami a legtöbb esetben nagy evésekkel, de még inkább ivásokkal, valamint szórakozással és mulatással ér véget. Sokan azonban nem tudják, hogy honnan is eredeztethető a szilveszter története, illetve milyen, az évtizedek és évszázadok során egyre inkább feledésbe merült szokások övezik a szilvesztert követő újévet. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre szeretnénk válaszolni!
Ne maradj le semmiről! Kövess minket Facebookon is!
 


A szilveszter ünnepe eredetileg I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit egészen pontosan Krisztus után 314-ben választottak meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen 335-ig állt az intézményesített rendszer élén. Halála éppen december 31-én következett be. A nyugati világban a szilveszter, ezáltal az újév napja nagyon gyakran változott, így volt idő, amikor december 24-én ünnepelték, de volt, amikor Vízkereszt napjára, január 6-ra tolódott. Immáron azonban több száz éve december 31-én ünnepeljük a szilvesztert, méghozzá XII. Ince pápra döntése alapján, aki 1691-ben döntött úgy, hogy véglegesíti az évfordulót erre a napra az óév búcsúztatásaként.

Mivel egy több évszázados hagyományról beszélünk, ezért mi sem természetesebb annál, minthogy rengeteg szilveszteri és újévi szokás, illetve babona alakult ki az évek során. Ezekhez nem is kell külföldre mennünk, hiszen a magyar hiedelemvilág elég gazdag ahhoz, hogy hazai babonákat találhassunk. Az egyik ilyen például, hogy amennyiben szilveszterkor nem eszünk meg valamit, abból biztosan nem szenvedünk majd hiányt az új esztendőben sem. Szilveszterkor nem szabad baromfit sem enni, mert az elkaparja a szerencsénket. Érdemes az év utolsó napján mindemellett rétest sütni, mert a babona szerint minél gazdagabb tölteléke van a rétesnek, annál nagyobb boldogság vár majd ránk az új esztendőben.

A szilveszter története és az újévi szokások - 2. kép

Régi babona, hogy szilveszter napján kell megszegni a kenyeret is - bizonyos körökben keresztet vágnak rá -, hogy a jövő évben is mindig legyen kenyere a családnak. A legtöbb háznál szilveszter napján lencsefőzeléket készítettek, amit azért fogyasztottak, hogy sose ürüljön ki a család pénztárcája. Sok helyen a lencsét babbal helyettesítették, és az ország bizonyos pontjain egy szem diót, mogyorót vagy mandulát főztek bele, amit ha egy leány vagy legény megtalált, a következő esztendőben megházasodott. A szilveszteri babonák egyik kevésbé elterjedt változata a szerencsepogácsa, az év utolsó napján ugyanis egy pénzérmét sütöttek az egyik pogácsába, és aki azt megtalálta, biztosan bőségnek örvendhetett majd a következő évben is.

Az újévi szokások az évszázadok során csak minimális mértékben változtak. A legtöbben ezt a napot úgy tartják, hogy döntő szerepet játszik az eljövendő évben, így az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúzott a magyar, hogy elijesszék az ártó szellemeket, tilos továbbá házimunkát végezni, így mosni és takarítani, mert az nem hoz szerencsét a következő évre. Ezen felül fontosak az ételek is, a lencsefőzelék mellett ugyanis a legtöbbször malacsült került az asztalra, másnap pedig úgy kell eltölteni az esztendő első napját, amilyen évet szeretnénk magunknak az elkövetkezendő 12 hónap során.
 
3 hozzászólás

Böbe • Kiscsibe #3 • 7 éve, 2 hónapja és 7 napja

Én ma porszívóztam de nem mostam

bea74 • Pipi #2 • 7 éve, 2 hónapja és 7 napja

Nagyon érdekes.

becky • Messiás #1 • 7 éve, 2 hónapja és 8 napja

Nagyon érdekes írás ismét! Imádom ezeket a ... története írásokat!