2019. június 26., szerda • János, Pál

A farsang eredete

Brauny , 2014. február 01.
Habár sokan úgy tudják, hogy maga a farsang egyetlen napot takar az évből, de a gyakorlatban ez egy teljes időszak, a farsangi időszak, ami vízkereszttől egészen hamvazó szerdáig, avagy a nagyböjt kezdetéig tart. Az iskolákban mindig is nagy feneket kerítettek a diákok a farsangnak, de a legtöbben mégis úgy nevelkedtünk, illetve úgy nevelkedünk fel, hogy közben fogalmunk sincs, mire fel ez az egész, egyáltalán miért is öltözünk be? Az alábbiakban ennek igyekszünk utána járni!
Ne maradj le semmiről! Kövess minket Facebookon is!
 

/>
A farsang eredete - 2. kép

A farsangot mindig is hagyományosan a bálok, a mulatságok és a nagy lakomák jellemezték. Egy keresztény, tehát vallásos vonatkozású ünnepről van szó, ám érdekesség, hogy a liturgikus naptárban mégsem kötődik hozzá fontosabb ünnepség, így a hagyományok inkább a népi hiedelemvilágra épülnek fel. A farsang ugyanakkor - legtöbb ünnepünkhöz hasonlóan - a pogány szokásokhoz vezethető vissza, a kereszténység előtti időkbe, amit a 16. és a 17. században sokáig tiltottak is, elsődlegesen a bujaságot szimbolizáló ünnepségek miatt.

A farsangi időszak csúcspontja - amit sokan mi is farsangként ismerünk - konkrétan maga a karnevál, a felvonulás, amit népies nevén a magyarok a farsang farkának hívtak évszázadokon át. A mulatság ugyanakkor eredetileg szintén nem egy, hanem három napos volt, így farsang vasárnapjától húshagyó keddig tartott, célja pedig a tél búcsúztatásaként került lejegyzése az első írásos emlékekben. Magyarországon az egyik világhírű eseményt, avagy a mohácsi busójárást is ilyenkor rendezik meg, és éppen ebből a célból.

A farsang eredete - 3. kép

A farsang elnevezése mindmáig tisztázatlan, de leginkább a középkori, német polgári szokásokra utalhat, sőt akadnak olyan források is, amelyek az Anjou uralkodókkal és Mátyás királlyal is kapcsolatba hozzák. Kevesen tudják, de a farsang hazánkban évszázadokon át a párválasztási időszak volt, ezzel egyetemben pedig esküvői szezon is, hiszen a húsvéti böjt során a vallási hagyományok, illetve előírások miatt nem lehetett esküvőt tartani. A népi nyelvezetben éppen ezért olyan nevek terjedtek el a farsangi szezonban, mint az első menyegzős vasárnap, ami a vízkereszt utáni első vasárnapot jelöli, vagy a vővasárnap, ami magát farsangvasárnapot takarja, amikor az apósnak le kellett itatnia az újdonsült férjet.

A híres farsangi bálokat a falvakban leginkább a legények szervezték, de a nőket is bevonták, hogy elkészíthessék az időszak jellegzetes magyar süteményét, a fánkot. A farsangi mulatságokon a fiatal párok azért táncoltak és hangoskodtak, illetve azért is öltöztek maskarákba, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, velük együtt pedig a telet. A párválasztási időszak hagyományát erősíti egy érdekes szokás, a bokrétaadás is, amit a lányok adtak át a kiszemelt legényeknek, akik azt farsang végén nyilvánosan is kalapjukra tűzték, ezzel hivatalosítva eljegyzésüket.
 
6 hozzászólás

monyó • Überbrutál #6 • 5 éve, 10 hónapja és 9 napja

Nem semmi hogy régen mennyivel nagyobb volt ez a mulatság! Ma már csak van egy nap beöltözés és ennyi...

Sonci • Messiás #5 • 5 éve, 10 hónapja és 9 napja

Kár hogy ma már nem három napos a farsang, tetszene!

Érdekes olvasmány volt!

krisztike • Überbrutál #4 • 5 éve, 10 hónapja és 10 napja

Nagyszerű összefoglaló. Imádom ezeket az ünnep-bemutató sorozatokat!

Gucci • Überbrutál #3 • 5 éve, 10 hónapja és 10 napja

Én imádom a farsangi időszakot, és egyszer elszeretnék jutni a Velencei karneválra is, olyan szépek azok a maszkok.

Sandy • Messiás #2 • 5 éve, 10 hónapja és 10 napja

Én nem szeretem ezeket a beöltözős bulikat, de érdekes nagyon

Minoni • Polihisztor #1 • 5 éve, 10 hónapja és 10 napja

Ez de érdekes

ezek a cikkek is érdekelhetnek

A pünkösd eredete
A pünkösd eredete