Az egészséges életmód kapcsán egyre gyakrabban hallani azt, hogy fogyasszunk minél több barna kenyeret, ami jót tesz az egészségünknek. Ez azonban ebben a formában jelentős tévhit, hiszen sajnálatos módon ma már mindent barna kenyérnek neveznek, ami kicsit sötétebb a fehérnél, holott ez ebben a formában jelentős sarkítás, mert messze nem minden kenyér egészséges vagy teljes kiőrlésű, ami kicsit barna. Hogy miért? Ennek jártunk utána az alábbiakban!
Összességében kijelenthető, hogy az 1800-as évek végéig minden kenyér egészséges volt, mert az emberek otthon, vagy nagy malmokban őrölgették a gabonát úgy, hogy a búzaszemeket és a korpát nem választották el egymástól. Ezzel csak egyetlen probléma volt: a teljes kiőrlésű liszt nagyon hamar megromlott a korpa avasodó zsírtartalom miatt. Mivel a városiasodás folyamatos volt, ki kellett találni egy módszert, ami elválasztotta a korpát a búzaszemek őrleményétől, így Széchenyi első ipari malmával megjelent a fehér liszt az országban, amivel bár a korpa kikerült a folyamatból, és a liszt sokáig eltartható maradt, csakhogy pont a gabona értékes részei kikerültek a pékárukból.
Sajnos a mai napig ez az értékes tápanyagoktól, B- és E-vitaminokból, valamint rosttól és ásványi anyagoktól megfosztott fehér lisztet használják a pékáruk sütéséhez, ami nemcsak értéktelen, hanem sajnos még hizlal is. Főként utóbbi miatt rendkívüli mértékben megnövekedett a barna péksüteményekre való kereslet az elmúlt években, azonban nem árt körültekintően vásárolni, hiszen a legtöbb barna kenyér valójában hozzáadott magvakkal, nem ritkán karamell vagy kakaópor hozzáadásával ellátott fehér kenyér.
Az igazi teljes kiőrlésű barna kenyeret az különbözteti meg a hagyományos fehér kenyértől, hogy egyáltalán nem is hasonlít rá. Sem puhának, sem kellemes állagúnak nem nevezhető, nincs neki vastag héja, és jól látszanak benne a szemek, a búza alkotóelemei, a rostok, a csírák. Ha olyan barna kenyeret keresünk, ami minden téren, még az íz szempontjából is a fehér kenyérre hasonlít, az legfeljebb teljes kiőrlésű lisztből készült, ami egyébként ugyanolyan egészséges, és mindenképpen a legjobb választás a fehér kenyér mellett.
Fontos tehát, hogy a pékségben mindig érdeklődjünk a kenyér állagát tekintve, és bátran kísérletezzünk például rozs vagy zab alapú péksüteményekkel, hiszen ezek rendszerint sokkal több rostanyagot tartalmaznak, mint a búza. Vigyázzunk viszont például a Graham lisztből készült termékekkel, ez ugyanis közönséges fehér liszt, amihez korpát kevertek, azonban a csíra, a teljes kiőrlésű péksütemények legegészségesebb része ebben az esetben is hiányzik.