A Harvard Egyetem speciális orvosi csoportjának legfrissebb kutatásai szerint nem tudományos alapokon, de még csak nem is átgondoltan került kialakításra a legtöbb diétához felhasznált táplálkozási irányelv, hiszen amennyiben csak teljes kiőrlésű gabonát fogyasztunk, az nemhogy előnyös, sokkal inkább hátrányos lesz a szervezetünk számára.
A kutatók szerint egészséges a teljes értékű gabona, de egy kiegyensúlyozott, még a maximálisan az egészséget megcélzó étrend esetében is legalább a gabonaételek felének szabadna csak teljes kiőrlésű gabonából készülnie. Amennyiben ugyanis csak teljes értékű gabonát fogyasztunk, szervezetünk természetes egyensúlya felborul, hosszabb távon pedig nem csak anyagcserénk, hanem emésztőrendszerünk is károsulhat a teljes értékű gabona fogyasztásának eltúlzása miatt.
Az egyetem kutatói elmondták, hogy a helyes étrendnek nagyjából harminc százalékát kell kitennie a gabonaféléknek, ám ezt a harminc százalékot további 15-15-re kell bontani, aminek egyik felét a hagyományos gabonaételeknek, a másik felét pedig a teljes értékű gabonaféléknek kell kitennie.
A hazai helyzetet vizsgálva megállapítható, hogy a teljes értékű gabona nemhogy nem ismert az emberek körében, hanem a többség nem is tudja, mit nevezhetünk teljes kiőrlésű gabonának és az mitől is előnyösebb a szervezetünk számára, legyen szó egészséges táplálkozásról, netán fogyókúrára kiélezett diétáról.
Egyedül a gabonapelyhek esetében tudott elterjedni a hazai háztartásokban a teljes kiőrlésű gabona, így nem kizárt, hogy éppen a lakosság körében érzékelhető tudatlanság vezet az aranyközépúthoz, hiszen akaratlanul is - megközelítőleg - fele-fele arányban találhatók egy átlagos magyar étrendben a teljes kiőrlésű és a hagyományos gabonából készült ételek.
Akkor fele ilyen, fele olyan a helyes út 
