Így készítsd fel gyermekedet a kistestvér érkezésére

A legfontosabb az, hogy már a kezdetektől készítsük fel a picit arra, hogy érkezik valaki, akit anya és apa ugyanúgy szeret majd, és neki is szeretnie kell, mert ő lesz a legjobb barátja és játszótársa, akire jóban és rosszban számíthat. Avassuk be a már meglévő picit mindenbe, ha tehetjük már az ultrahangra is vigyük el, lássa a kistestvért, hogy ott mozgott anya pocakjában. Ezt követően már nem egy elképzelt dolgot lát a tesóban, hanem tudja kötni is valamihez. Érdemes továbbá már a születés előtt előkészíteni néhány dolgot, így például az alvás problémáját. Sok anyuka együtt alszik az első picivel, vagy a szülők egy szobában vele, de ez egy kisgyerek esetében már nem kivitelezhető, illetve amennyiben anyuka kórházban lesz, akkor nagy sírás lehet a vége. Itt jön a képbe az apuka, vagy a nagyszülők, akiknek segíteniük kell majd ebben.

Ha már megszületett a pici, érdemes úgy hazahozni a kórházból, hogy egy ajándékot kapott a kistestvértől. Ez nyilván nem egy tisztességes dolog, de amennyiben így indítunk egy kapcsolatot, ha a nagy tesó azt látja, hogy a kicsitől ajándékot kapott, garantáltan mindjárt jobb lesz a kapcsolat kettejük között. Ha a másik baba még kisebb, problémát jelenthet a szoptatás, hiszen valószínűleg ő is bepróbálkozik majd. Ezt soha ne akadályozzuk meg neki, ha nem is a szopizást, legalább azt, hogy odabújjon míg a kistestvér eszik, hiszen ezzel elkerülhetjük azt, hogy a nagyobb úgy érezze kimaradt valamiből.

Segítheti az elfogadást továbbá az is, ha a nagyobbat bevonjuk a kisebbik körüli általános feladatokba. Adjunk neki például feladatokat, hozza oda a pelenkát, a krémet, a ruhákat vagy valami játékot, és mindig dicsérjük meg ezért, érezze hogy a kistesóval foglalkozni kell, és tudja azt is, hogy ez milyen fontos dolog neki is. Meg kell próbálni ezen felül minden nap időt szakítani arra is, hogy legalább egy órát együtt legyél a nagyobb gyerekkel. Ilyenkor apuka vagy nagyszülő vigyázzon a kicsire. Minderre nem csak azért lesz szükség, mert neked is kell majd a pihenés, hanem azért is, hogy ne legyen azonnali elszakítás-érzete a picinek.

Fontos ezen felül, hogy megtartsatok azért bizonyos szertartásokat, legyen az a közös vacsorázás, az esti mese olvasása, a közös mesenézés, esetleg fürdés. A lényeg, hogy ne mi alkalmazkodjunk csak a picihez, ne köré rendeljünk mindent, hanem bizonyos téren inkább próbáljuk meg őt beilleszteni a családi körforgásba. Az elején talán nehezebb lesz, de minél nagyobb, annál egyszerűbbé válik mindez. Tartsuk meg továbbá a nagy gyerek úgynevezett intim szféráját, ha vannak kedvenc játékai vagy elfoglaltságai, abban ne gátoljuk, azokat ne adjuk oda a picinek, még ha ennek sírás is lesz a vége. Amennyiben a meglévő gyermek irányába folyamatosan azt éreztetjük, hogy ugyanúgy szeretjük, és ugyanakkora figyelmet kap, biztosan hamar hozzászokik a helyzethez, de kisebb-nagyobb súrlódások így is lesznek, ezekre fel kell készülni.