A dackorszak nagy általánosságban a gyermek kettő és négyéves kora között alakul ki, noha vannak esetek, amikor ez az időszak elnyúlik. A gyerek viselkedése ilyenkor megváltozik, akaratosabb lesz, gyakoribbak a hisztik és a veszekedések. A szülők ilyenkor gyakran hajlamosak elbizonytalanodni, hiszen úgy látszik, semmi sem képes változtatni a gyermeken, és a helyzet kezd reménytelenné válni. Aggodalomra azonban semmi ok, ezen is túl kell esnie minden gyermeknek és szülőnek, noha persze vannak bizonyos dolgok, melyekkel megkönnyíthetjük az életünket. Ehhez próbálunk most egy kis segítséget nyújtani.
1. Ha nem szabad, akkor nem szabad
A dackorszak egyik legnehezebb dolga, hogy ellentmondjunk a gyereknek. Önfejűségéből kifolyólag ugyanis, ha azt mondjuk neki, hogy nem szabad, akkor rendszerint annál jobban hajtja majd a butaságot. Ilyenkor fontos, hogy ne engedjünk, ha tehát azt mondjuk, hogy nem, akkor nem. Hiába hisztizik, hiába szedi szét a berendezést, maradjunk nyugodtak, következetesek és határozottak, máskülönben soha nem tanul majd az esetből. Ha pedig érzi, hogy a hisztivel eredményt ér el, a helyzet később csak rosszabb lesz.
2. Légy türelmes
Igen, tudjuk: könnyű azt mondani, amikor a gyerek már ötödszörre akad ki a semmiért, a bolt kellős közepén vágja földhöz magát, vagy tör-zúz maga körül. A türelem azonban ilyenkor fontos. Találjunk ki praktikát - varázsporral tüntessük el, mintha nem is lenne ott -, számoljunk el magunkban tízig, és ha látja, hogy nem igazán hat meg a hisztivel vagy a butasággal, akkor könnyebben megnyugszik. Ha kell, hagyd magára egy kicsit, vagy üljetek le játszani valamivel, amivel el tudod vonni a figyelmét. Ez hatékonyabb, mint az ordítozás.
3. Felejtsd el az erőszakot
Sok szülő a dackorszakban alapvető hibát követ el, amikor gyermekét hiszti idején megpróbálja csitítgatni, esetleg erőszakot alkalmaz, hiszen ezzel egyetlen dolgot ér el: az apróság még jobban megmakacsolja magát, és rákapcsol egy kicsit. Tudd ugyanis, hogy egy gyermek még nem tudja kezelni a saját dühét, ezáltal akár kedves szavakkal, akár erőszakkal válaszolunk, az csak olaj lesz a tűzre. Ne fegyelmezzünk édességgel sem - hiszen ez is negatív jutalmazás -, inkább üljünk le vele játszani, énekeljünk neki, beszéljünk hozzá, vonjuk el a figyelmét arról, ami kiváltotta belőle a dacot.
4. A másik gyereke bezzeg nem csinálja ezt
Persze, amikor nem látod, csak akkor! Sok szülő akkor esik kétségbe a leginkább, amikor azt látja, hogy mások mennyire könnyen kezelik a gyermeküket. Nyilván vannak gyerekek, akik kevésbé akaratosak, de hidd el, más szülőnek is meg kell, vagy meg kellett birkóznia ezzel, ezáltal ne érdekeljen minket, hogy más mit mond. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nyilvános helyen tör elő a hiszti. Ilyenkor sokszor kezdenek el okoskodni mások, hogy miért nem fegyelmezünk, vagy miért így-úgy fegyelmezünk. Ne hallgassunk senkire, a mi gyerekünk, és mi tudjuk, hogy mi a jó neki.
5. A kompromisszum sokat segíthet
Gyermekpszichológusok is alátámasztják, hogy a dackorszak egyik legjobb ellenszere a kompromisszum. Ha adott egy konfliktus, próbálj meg olyan megoldást találni, amiben sem neked, sem neki nincs igaza, vagy kösd valamihez az adott dolgot, de fontos, hogy ha megállapodtatok valamiben, akkor azt ne írd felül a későbbiekben. Ha tehát nem tudod elrángatni a tévé elől, mondd meg neki, hogy még egy mesét megnézhet, de utána ki kell kapcsolnia a tévét, amennyiben ugyanis ez nem történik meg, véletlenül áramszünet lesz.
+1. Néha jobb, ha ráhagyod
Habár a következetesség, a határozottság és a fegyelmezettség rendkívül fontos a dackorszak kezelésében, azonban vannak helyzetek, amikor jobb, ha inkább ráhagyjuk a gyerekre a dolgot. Persze ez csak olyan esetekben tartható, amikor például nem az egészsége forog kockán. Ha például mi a kék pulóvert akarjuk ráadni, de ő csak a pirosat hajlandó felvenni, hát legyen így. Néha kell, hogy neki is legyen saját akarata, hiszen ízlése és jelleme csak így fejlődik, azt a dackorszak kezelésekor soha nem szabad elnyomni.
én nagyon hisztis voltam.
